Szocialista Nevelés, 1970. szeptember-1971. június (16. évfolyam, 1-10. szám)
1970-09-01 / 1. szám - Horpácsi Miklósné: Óvodai nevelés
rajzos „emléklapot“ tettünk a bábok elé, majd dallal és népi játékokkal fejeztük be ünnepélyüket. Az új nagycsoportosok is nagyon élvezték e játékot. Szeptember 20. Délután felkelés után kérték a gyerekek, hogy játsszuk el a „Kiskacsa“ c. dalt. A körjátékokat, melyeket kiscsoportban tanultak, nagyon szeretik. Teri szervezte meg a játékot. Zsuzsi félénk, de Teri kezét megfogva, ő is beállt a játékba. Szeptember 26. Több beszédhibás gyermeket fedeztem fel csoportomban. Csaba r helyett j-t ejt. N. Jóska sz helyett s-et mond. N. Erzsi a sziszegő hangokat rosszul ejti ki. V. Lacit, L. Ibit, M. Marit logopédiára kell javasolni. Szeptember 27. Szüreti bál lesz a faluban. A gyerekek szőlőről szóló dalokat énekelgetnek. Zsuzsi nem beszél, nem énekel. Félrehúzódó, egyéni foglalkozást igényel. Október 2. Lá-lá-val énekelgetnek a gyerekek. Szeretik a dalolásnak ezt a formáját. Október 5. Ma Teri és Sanyi elkérték a Gyertek haza ludaim c. játékhoz készített fejdíszeket és azzal játszották el a dalt, a tavalyi gyerekek csaknem mind velük tartottak. Az újak teljes csodálattal figyelték őket. Október 9. Erika, Kriszti, Gabi, Anikó a kiscsoportból kerültek át. Unatkoztak, Kati „bekapcsolta“ őket a népi körjátékba. Kati jó szervező, szívesen játszanak vele a gyerekek. Október 1U. Jancsi túl aktív, mindig egyedül akar énekelni. Magdi korához képest elmarad az átlagtól, hangképzését fejleszteni kell. Azt tapasztalom, hogy az új gyerekek és a tavalyi kiscsoportosok bátrabban énekelnek, ha pl. bábot vagy aplikációs eszközöket alkalmazok. November 22. A mondókát többet kell gyakorolni, főleg egyénileg, mert sok szót rosszul ejtenek ki a gyerekek. Szabad időben sort kerítek rá. November 27. Sanyi, Laci, Éva, Lali — tavalyi nagy- csoportosok — alkotójáték közben báboz- tak a gyerekeknek. Egy-egy állatfigurát húztak kezükre. A báb hangját utánozva kérdezték: „Tudtok énekelni?“. A válasz: „Nem“. „Egérke, te tudsz énekelni? Na halljam!“ Egérke (Éva) a „Kör, kör“ c. dalt énekelte. „Most te! Farkas Ferenc! Nem tudsz? Hát gondolkozz!“ Laci, aki a farkast személyesítette meg, mély hangon énekelte: „Télapó itt van.“ A félénk gyerekeket nagyon játékos módon, báb segítségével szoktatjuk arra, hogy menjenek énekelni. Gátlásaikat más módon, tehát a nevelőmunka más területén is oldani próbáljuk, avval is többek között, hogy a csoportban nyugodt, szeretetteljes légkört teremtünk. Szombatonként általában kevés gyerek van az óvodánkban, ilyenkor eredményesebben lehet egyénileg foglalkozni a hátrányos helyzetben levőkkel. Sokat dicsérjük őket. A kiabáló, kiabálva éneklő gyerekeket fékezni kell. Többször felhívjuk figyelmüket a csöndes beszédre, dalolásra. „Látod, már szép halkan énekelsz!“ Hosszú, kitartó és tudatos munkát igényelnek, de érdemes egyénileg foglalkozni velük. Nagyon fontos a pedagógiai tapintat, mind a félénk, mind a harsányabb gyerekeknél, csak így segíthetjük be őket a közösségbe. Mély hangú gyerekekkel a magas hangok képzését igyekszünk segíteni, játékba kapcsolva, szinte észre sem veszik, hogy most tanulnak. Magas hangzós szavakat gyakoroltatunk velük; pl.: csendül, pendül. Sokat kell őket dicsérni, bíztatni. Magas hangon beszélő és éneklő gyerekekkel mély hangzós szavakat gyakoroltatunk nap közben, szintén játékos formában. Pl.: nóta, madár, drága. Biztatás, dicséret itt sem maradhat el. A FOKOZATOSSÁG ÉRVÉNYESÍTÉSE PEDAGÓGIAI MUNKÁNKBAN Az éneklési készség kialakítása: Év elején a kiscsoport óvónője sok-sok egyszerű felépítésű dalt énekel a gyerekeknek, amit szívesen hallgatnak. Később pár gyerek, főleg az előző évről visszamaradtak közül, az óvónővel együtt énekelget. A többiek csak egy-egy elkapott dallamrésszel, szövegtöredékkel. Nem egyöntetű ilyenkor az éneklés. Októbertől nagyon játékosan, szemléltető eszközök segítségével +anítja az óvónő az új dalokat. Évek ófa bevált módszer pl. a „csiga-biga“ tanításakor:, csigaházakat ad a gyerekek kezébe, úgy csalogatják a csigát. Az Ég a gyertya című dal bemutatásakor égő gyertvá+ szemléltetünk. Fél évig nem szoktunk rsooor- tosan együtt énekelni az új gyerekekkel, mert azt tapasztaltuk, hogy akkor Dontat- lan lesz a közös dalolás. Egyénileg viszont már az év elején is sokat foglalkozunk a gyerekekkel. A nagycsoportban eleinte az előző évben tanult népi játékokat játsszuk. Ezek a közös iá^ékok összekapcsolják a közösséget, kialakítják a gyermekekben az éneklési készséget. Ha báboznak a gyerekek, a tanult dalokat éneklik a bábok szelepében, máskor a bábok serkentik a csopor-
