Szocialista Nevelés, 1970. szeptember-1971. június (16. évfolyam, 1-10. szám)
1971-02-01 / 6. szám - Sz-é: Könyvekről / Könyvekről
Könyvekről TOTH BÉLA: Az általános iskolai tanulók irodalmi érdeklődésének pszichológiai vizsgálata A pszichológusok és a pedagógusok örvendetesen egyetértenek abban, hogy a gyermek- és ifjúsági irodalom ösztönző hatást gyakorol a fiatalok ér- lelmi és erkölcsi fejlődésére, csiszolja ízlésüket, művészi felfogásukat. A tartalmilag is gazdag és sokrétű olvasmányok hozzásegítik a gyermeket ahhoz, hogy be tudjon illeszkedni az ő kis közösségébe, később pedig a felnőttek társadalmába, tehát előmozdítják a tájékozódó és alkalmazkodó képesség nagyon differenciált kifejlődését. Dr. Tóth Béla majdnem két évtizede foglalkozik a gyermekek olvasásának lélektani és pedagógiai kérdéseivel. Ismertebb művei: A gyermek és az irodalom (Az olvasóvá nevelés az általános iskolában] 1955, Olvasó gyermekeink — A gyermek és a könyv kapcsolatainak alakulása, Ifjúságunk és a ponyvairodalom — 1957, Irodalmi érdeklődés a gyermekkorban 1961, Irodalmi érdeklődés az olvasástanulás kezdetén 1967. E könyveken kívül számos tanulmányt, cikket jelentetett meg az egyes szakfolyóiratok hasábjain. A címben jelölt legújabb könyve az általános iskolai tanulók irodalmi érdeklődésével kapcsolatban 1950 és 1968 között folytatott kutatásainak tapasztalatait, tudományos eredményeit tárja fel, s mintegy betetőzése az a fentebb említett 1967-es kiadványnak is. Bár ez a könyv számos vizsgálat már azelőtt közzétett eredményét is tartalmazza, teljesen koncepcióját, tematikai gazdagságát maga a szerző hangsúlyozza: „Jelentős helyet foglalnak el benne a kutatás metodikai kérdéseinek hazai és külföldi eredményei, valamint saját kutatási módszereim kritikai ismertetése. Nagy figyelmet fordítottam az öntevékeny olvasást befolyásoló tényezőkre, közülük is a szabad idő kulturális felhasználására, valamint a televízió-nézés és az olvasás kapcsolatának vizsgálatára. A tematika gazdagodását jelenti a gyermekek versolvasó kedvének elemzése is azzal a célzattal, hogy irodalmi érdeklődésük e sajátosan fejletlen területét az intenzívebb pedagógiai ráhatások érdekében feltérképezhessük“. Az értekezés három részből áll, s mindegyik meghatározott területet ölel fel. Az elsőben a vizsgálatok tárgya, célja és jelentősége feltárása után a Nevelési Tervet is elemzi az irodalmi érdeklődés megvilágításában. Megállapítja, hogy a Nevelési Terv irodalmi jellegű foglalkozásai egyrészt a sokoldalú személyiség kialakítását segítik elő, másrészt házzájárulnak a gyermekek irodalmi kulturáltságának fejlesztéséhez. Felhívja a figyelmet, hogy az ismertetterjesztő irodalom nagyobb nyomatékot kapna azáltal, ha a szép- irodalmi kulturáltság fejlesztésének mintájára önálló fejezetbe gyűjtenék ö^sze az ezzel kapcsolatban ajánlott tevékenységi formákat. A továbbiakban a nyugati, a szovjet és a magyar kutatások problématörténeti áttekintését nyújtja. Igen változatos módszerekkel és célkitűzésekkel évtizedek óta folynak a vizsgálódások az irodalmi érdeklődés alaposabb meg187
