Szocialista Nevelés, 1970. szeptember-1971. június (16. évfolyam, 1-10. szám)
1971-01-01 / 5. szám - Rubróczky István (Holdas Sándor: Különös Vadászat), (Tasnádi Kubacska András - Réber László: Sárkányok unokái), (Varga Domokos: Magyarország virágzása és romlása) / Könyvekről
melyik tantárgy önálló órájában lesz több probléma, s ezen felül is melyik gyermekre kell több figyelmet fordítania. Az önálló órák előkészítésének egyik fontos mozzanata az egyes osztályokra fordítandó idő megtervezése. Az óra elején a lehető legrövidebb időn belül kell kiadni a feladatokat, hogy ne rövidítsük meg túlságosan a közvetlen órát. Az ehhez szükséges 5—10 percet jelentősen lerövidíthetjük, ha munkalapokat készítünk. Ezeket az első tanítási óra előtt kiosztatjuk a megbízott tanulókkal. A munkalap alkalmazása nemcsak azért előnyös, mert azonnal kezdhetjük a közvetlen órát, hanem azért is, mert feltüntethetjük ezen a házi feladatot is. A lapokat egy kapocs segítségével összefűzve a tanuló visszamelőleg is ellenőrizheti magát. Az eljárás terv- szerűségével a munkavégzés rendszerességére nevel. „Elv és gyakorlat követelménye — írja a szerző —, hogy menet közben is ellenőrizzük az önálló munkát. Mikor és hogyan tegyük ezt? Az óraközi ellenőrzést úgy oldjuk meg, hogy 3—5 percre a közvetlen foglalkozást végző osztály részére önálló munkát adunk. (Pl. kijelölt bekezdés olvasása, egy számtanpélda megoldása stb.) Ezt általában az óra egyes mozzanatai közé kell iktatnunk. Pl. részösszefoglalás után, a további, részegység feldolgozása előtt“. KOMENSKÝ Az összevont osztályú tanulócsoportokkal folytatott foglalkozás megköveteli a pedagógus alapos felkészülését. Több évfolyam egyidejű foglalkoztatása, főképp a tanulók önálló munkájának megfelelő kihasználása megköveteli, hogy találjuk meg a feladatok kijelölésének megfelelő, az idő szempontjából is leggazdaságosabb módját. Amíg a tanító az egyik csoporttal szóban közli, mi a feladatuk, a többiek rendszerint tétlenül várakoznak, míg rájuk nem kerül a sor. Ezért folyamodnak szívesen a nevelők a feladatok szóbeli közlése helyett az írásbeli közléshez, mégpedig olymódon, hogy vagy minden tanulónak, esetleg tanulópárnak külön feladatlapokat adnak, vagy egy nagy táblára írják úgy, hogy az egész osztály jól láthassa. Ezzel a tanulók már az óra megkezdése előtt is megismerkedhetnek, legkésőbb pedig az óra kezdésekor. A szerző legelőnyösebbnek azt látja, ha a megoldandó feladatokat az oldalsó táblára írjuk, hogy a tanulónak ne kelljen a pádból kimozdulni akkor sem, ha ellenőrizni akarja önmagát, vajon helyes példát old-e meg. Az önálló munka ilyen formájához természetesen hozzá kell szoktatnunk a tanulókat. Kezdetben kétszer-háromszor pontosan meg kell jelölni, mi a teendőjük, később már elég, ha a táblán fel van írva a tantárgy neve, a feladatok oldalszáma és sorszáma a tankönyvből. Ez a munkaforma inkább a felsőbb osztályosoknak felel meg. Az 1. osztállyal többször keli foglalkoznunk az óra folyamán még akkor is, ha valamelyik másik osztályban egy nagyon igényes új anyagrészt dolgozunk fel (pl. a számok osztása a IV.-ben). A szerző olyan számtanóra munkatervét közli, amelyet 5 összevont évfolyam számára készített. Új anyagot a IV. osztályban vesznek, a többiek gyakorlást ill. ismétlést végeznek megfelelő feladatok alapján. [Alois Vraný: Hodina počtu na jedno- tfdní škole s péti ročníky (Období druhé poloviny bŕezna], 1970. 7. sz. 398—403 o.] SZEBERÉNYI ZOLTÄNNÉ adjunktus, Ped. Fakultás, Nyitra Könyvekről Decemberi számunkban már leszögeztük: nem elég az ismeretterjesztő irodalmat mellőznünk azzal az egyszerű — és nagyon kényelmes — kifogással, hogy nincs, nem kapható, elfogyott. Rendelni, igényelni kell a megjelent könyveket a Szocialista Nevelés utolsó két évfolyamában található ismertetések alapján. Csak így szerezhetünk érvényt az Iskolaügyi Minisztérium 1967. november 2-án megjelent rendeletének, amely előírja, hogy a diákkönyvtárakat fel kell tölteni az ismeretterjesztő sorozatok könyveivel. El kell érni, hogy ezekből a könyvekből 20-25 példány álljon a tanulók rendelkezésére. Eddigi felméréseink folyamán sajnos pedagógusokhoz nem méltó negatívumokkal, nemtörődömséggel és felületességgel találkozunk, ami az ismeret- terjesztő irodalom ügyét illeti. Reméljük, fáradozásunk nem lesz szélmalomharc, és pedagógusaink megkésve ugyan, de következetesen hozzálátnak a hiányok pótlásához. Jelen számunkban további három ifjúsági ismeretterjesztő kiadványt ismertetünk dr. Rubóczky István összeállításában. — ef — 158
