Szocialista Nevelés, 1970. szeptember-1971. június (16. évfolyam, 1-10. szám)
1971-06-01 / 10. szám - Kalácska József: Könyvekről / Könyvekről
Dr. SZEBENYI PÉTER Csoportmunka az általános iskolai történelemtanításba n Budapest, Országos Pedagógiai Intézet, 1969 A szerző négy évi tapasztalatait írja le tanulmányában. Kísérleteit Budapest egyik külvárosi iskolájában, a XX. kerületi József Attila általános iskola egyik oszályában végezte. (A kísérleti osztály tanulóinak létszáma 30 fő volt.) A tanórák egy harmadában 10—15 perces, és évente 1—2-szer 45 perces csoportmunkát végzett. Az I. fejezetben a csoportok megszervezésére kapunk tanácsokat. Egy-egy csoport létszáma 4—6 fő legyen — hangsúlyozza a szerző —, majd rajzban is bemutatja a csoportok elhelyezését. Fontos az egyes csoportok összeválogatása. Itt Dr. Szebe- nyi Péter leírja próbálkozásait, hogyan jutott el a helyes csoportok kiválasztásához. A legjobb közösségek állandó jellegű heterogén csoportok voltak, amelybe egy kitűnő, egy jeles, egy jó, két közepes és egy elégséges tanuló tartozott. A II. fejezetben a közös munka megszervezését írja le. A csoportok belső fejlődésében a munkaszervezés szempontjából több szakaszt különböztet meg. Az első szakaszban egyéni munkát, a másodikban közös munkát végeznek a csoport tagjai. A továbbiakban a szerző a gördülékeny közös tevékenység feltételeiről, a tanár irányító szerepéről ír, és figyelmeztet arra, hogy a túlsegítés éppen olyan káros, mintha a gyerekeket teljesen magukra hagyjuk. Végül ismerteti a feladatlapokat. A III. fejezetben a csoportmunka tartalmáról számol be. Itt helyesen figyelmezteti a történelem szakos pedagógusokat arra, hogy a feladatok kiválasztásánál a túl nehéz és a túl könnyű feladatok gátolják a csoportok fejlődését. A szerző helyesen emeli ki, hogy a csoportfeladatok legszélesebb és leglényegesebb területét a problémamegoldó feladatok alkotják. E fajta feladatoknál különösen kell mérlegelni, hogy milyen szintű kérdést tegyünk fel egy-egy csoportnak. A tanulmánynak értékét emeli az a tény, hogy több konkrét példán mutatja be a csoportmunka mikéntjét. A IV. fejezetben a csoportmunka hasznáról ír. E részben több tanuló véleményét közli, amelyekből kitűnik, hogy ahol a modern tanítási formát szakszerűen vezetik, ott a tanulók ezt szívesen csinálják, továbbá e formával nagymértékben elősegítjük a helyes szocialista közösségek kialakítását. A befejezésben Dr. Szebenyi Péter ösz- szegezi a tanulmányában szereplő csoport- munka feladatait. Az egész tanulmány csak 81 oldal. A tanulmányt minden történelem szakosnak ajánlom, mert benne gyakorlati útmutatást kap a csoportmunka helyes alkalmazására. K. A. RUPASZOV 100 logikai föladat Tankönyvkiadó, Budapest, 1970 Az „Általános iskolai szakköri füzetek“ sorozat újabb kiadvánnyal gyarapodott. E példatár olyan feladatokat tartalmaz, melyek megoldása az olvasók logikai gondolkodási készségét veszi igénybe. Ebből kitűnik, hogy nem határozottan matematikusok számára készült. A kötet tartalma vonzó mind a felnőttek, mind a diákok számára. A példatárt a hatodik és hetedik évfolyamok matematikai szakkörei számára ajánlom. A szerző a feladatok jelentőségéről a következőképpen nyilatkozik: „Serkentik a tanulók tevékenységét, elősegítik a logikus 316
