Szocialista Nevelés, 1970. szeptember-1971. június (16. évfolyam, 1-10. szám)

1971-06-01 / 10. szám - Onódi János: A béke és a szocializmu szellemében

sikereket ért el, a fejlődés meggyorsult, és megjavultak a népgazdaság minőségi mutatói is. Az elmúlt öt év folyamán, — az 1966—1970-es években, — a társadalmi össztermelés 42 százalékkal, az ipari termelés 50 százalékkal, a mezőgazdasági össztermelés 21 százalékkal, a nemzeti jövedelem pedig 41 százalékkal növekedett. Az 1971—75-ös évekre szóló kilencedik ötéves tervben, az SZKP XXIV. kongresszusa, az elért gazdasági eredmények alapján a lakosság életszínvonalának emelését tűzi ki legfontosabb feladatként. Természetesen az SZKP mindig a nép jólétének fokozására törekedett, azonban a történelmi körülmények, — a polgár- háború, a második világháború, a háborús károk helyreállítása, a nemzetközi viszonyok — azonban csak korlátozott mértékben nyújtottak lehetőséget a lakosság életszínvonalának emelésére. „Most ezek a lehetőségek jelentősen kibővültek, — hangsúlyozza a Központi Bizottság beszámolója, — s ez lehetővé teszi a párt számára annak a kérdésnek a felvetését, hogy a gazdasági építőmunkát még fokozottabban a népjólét emelésének szolgálatába állítsuk.” A békés építőmunkának e nagyszerű programjában az SZKP abból az alapelvből indul ki, hogy a szocializmusban a társadalmi termelés legfőbb célja az emberek anyagi és kulturális szükségleteinek a lehető legteljesebb kielégítése.

A kommunista társadalom további építésének ez a humánus programja, a lakosság reáljövedelmének emelése, a kiskereskedelmi áruforgalom bővítése, a lakáskérdés megoldása és egy egész sor szociális jellegű célkitűzés mellett, igen nagy gondot fordít a szovjet nép kulturális színvonalának további emelésére. A korszerű szocialista termelés ugyanis egyre nagyobb követelményeket támaszt az emberrel szemben, s a magasfokú szakképzettség, az ember általános kulturáltsága a sikeres munka elengedhetetlen feltételét képezi. Ezért már a nyolcadik ötéves tervben is fontos helyet töltött be a műveltségi színvonal emelésének problémája, s az elmúlt öt év alatt e tekintetben is jelentős sikerek születtek. Ezt igazolja például az is, hogy öt év alatt a Szovjetunióban több mint hétmillió középfokú és felsőfokú szakképzettségű szakembert neveltek. Jelentős előrehaladás történt az általános középfokú oktatás biztosítása terén is, és jelenleg a nyolc osztályt befejező tanulók mintegy 89 százaléka később teljes középiskolai végzettséget szerez. Napjainkban már minden ezer szovjet munkásból több mint 550 rendelkezik középiskolai végzettséggel. Tovább növekedett a felsőoktatási intézmények száma is. hiszen az elmúlt öt év folyamán több mint 60 új főiskola, köztük kilenc új egyetem nyílt meg a Szovjetunióban.

Az elkövetkezendő évek kulturális és művelődési programjának kidolgozásakor az SZKP abból indult ki, hogy a kommunista társadalom építése elképzelhetetlen az ember sokoldalú fejlesztése, a magas kulturális színvonal, a közoktatás, a társadalmi tudat, az emberek belső érettsége nélkül. Ezért hangsúlyozza a Központi Bizottság kongresszusi beszámolója többek között azt is, hogy: „A jövőben a közoktatási rendszernek ismét nagyszámú szakember felnevelését kell biztosítania, többek között egész sor új szakmában is. Napjainkban minden területen oly gyors a fejlődés, hogy az ifjúkorban folytatott tanulmányok csak az alapot teremtik meg, amely a későbbiekben megköveteli az ismeretek szüntelen kiegészítését ” Az SZKP elkövetkezendő öt évre szóló kultúrpolitikájában,

291