Szocialista Nevelés, 1970. szeptember-1971. június (16. évfolyam, 1-10. szám)

1970-09-01 / 1. szám - Horváth Lajosné: A német nyelv tanításával kapcsolatos tapasztalataim a középiskola 1. osztályában

hogy a nagyobb tudásúak természetes produkálási vágyát elnyomnám. A tankönyv, annak ellenére, hogy nem minden részét fogadom el maradéktalanul, az első olvasmányoknál elég nagy segítségemre volt. Lassú tempójával, azaz a tananyag alapos feldolgozására való ösztönzésével elősegítette, hogy a kezdők könnyen felzárkózhassanak a haladók mellé.

A tanulók differenciált feladatokat kaptak, A haladók a legnehezebb szavakat és nyelvtani problémákat, a kezdők az egyszerűbbeket. Nagyon érdekes volt az eredmény. A kezdők saját maguk jelentkeztek azzal az igénnyel, hogy ők is ugyanolyan nehézségű feladatokat kapjanak, pl. 1-1 képen ábrázolt cselekmény elmesélését. Nyolc hónap után nem volt a csoportban különbség a tanulók nyelvtudása között. Más kérdés természetesen a tanév folyamán bekövetkezett, részben a szorgalomról, részben a tehetségből adódó tudáskülönbség? Minden tanulóm képes az első éves anyag szókincsét aktívan alkalmazni, elemi módon képes megértetni magát akár egy német anyanyelvű partnerrel is. Bizonyíték erre az a levelezéssorozat, amely kb. november óta rendszeresen folyik tanítványaim és néhány NDK-beli fiatal között. Igen kis mértékben szorulnak csak a segítségemre.

A tankönyv gyakorlataihoz a következő észrevételeim vannak. Nagyon jó dolognak tartom, hogy a tankönyv nagyobbik része a Praesens használatára épül, hiszen az ige-, a főnév- és melléknévragozással a tanulóknak ebben az időszakban kell alaposan megismerkedniük. Ugyancsak nagyon fontos az elöljárószók begyakorlása, mivel ezek hiányában legegyszerűbb gondolatainkat sem tudnánk kifejezni. Komoly gondjaim vannak viszont az Imperfekt és a Perfekt begyakorlásával. Itt nem látok a tankönyvekben világos rendszert, sem a 2 igeidő teljes átvételét, sem a begyakorlás biztosítását illetően. Az Imperfekt például csak a 22. olvasmánynál fordul elő először (a tankönyvben összesen 28 van), a következő olvasmányokban pedig csak véletlenszerűen találkozunk vele. Három további olvasmány után a Perfekt is megjelenik, használata azonban még rendszertelenebb. Elsősorban a gyenge igék használatára irányul, de azért már megjelennek az erős igék is ebben az igeidőben. (Pl. sehen, gesehen, lesen, gelesen stb.) Mind az Imperfektet, mind a Perfektet a rájuk fordítható órákon igen sokat gyakoroltuk, sőt szinte minden alkalommal házi feladatot is kaptak a tanulók. A gyenge igénél (hogy valamilyen rendszert teremtsünk), az eddigi ismereteik alapján 3 csoportot különböztettünk meg. (Itt hangsúlyoznom kell, hogy ez a csoportosítás kizárólag az 1. osztályos tananyag tanításának megkönnyítését segíti, és semmi köze sincs a tudományos igényű rendszerezéshez.) Az első csoportba tartoztak azok az igék, amelyek minden igekötő nélkül valók, és amelyekből a legtöbbet sikerült összegyűjtenünk az eddigi ismereteink alapján. (Pl. lemen, baden, stellen, legen, machen, antworten stb.) A táblára a 3 igealak került, miután a képzésüket tisztáztuk:

lemen lernte h. gelernt

baden badete h. gebadet

machen machte h. gemacht

A második csoportba kerültek azok az igék, amelyek el nem váló igekötővel rendelkeznek (pl. beantworten, bestellen, besichtigen, verkaufen stb.). Természetesen itt még nem jelenik meg minden el nem váló igekötő, de a típus rögzítése a későbbiekre nézve sem árthat. A 2. csoportba tartozó igék ugyancsak felkerültek a táblára a 3 használatos igealakkal. Végezetül azok az igék következtek, amelyek elváló igekötővel állnak (pl. einkaufen, aufräumen, vor- slellen, aufmachen stb.). Amikor már mindhárom variációt felállítottuk, akkor a formai begyakorlással párhuzamosan a stílusbeli különbségekkel is megpróbálkoztunk. Miután közöltem a 2 igeidőre vonatkozó szabályokat, 1-1 rövid, szövegét tekintve könnyen megérthető irodalmi példával vagy újságcikkel 17 is érzékeltettem a különbségeket. Rengeteg példamondattal gyakoroltunk az