Szocialista Nevelés, 1970. szeptember-1971. június (16. évfolyam, 1-10. szám)

1971-01-01 / 5. szám - Szeberényi Zoltánné: Az osztatlan iskolák problémái (Módszertani Közlemények, Komenský) / Figyelő

Az osztatlan iskolák problémái 157 MÓDSZERTANI KÖZLEMÉNYEK A mindennapi gyakorlat sok olyan prob­lémát vet fel, amelyek megoldása a gya­korló nevelő feladata. Mivel még ma is többezer gyermek tanul osztatlan iskolá­ban, indokolt a problémával foglalkozni. Az összevont osztályokat tanító pedagó­gus órára való felkészülésének egyik kulcs- problémája a heti munkaterv összeállítása. A jól elkészített heti terv az oktatás­nevelés feltételeinek döntő tényezője nemcsak a nevelő, hanem a tanuló szá­mára is. A heti terv napokra és órákra bontva megszabja a nevelő és a tanulók részére az oktatási-nevelési feladatokat. Magyarországon a fennálló rendelkezé­sek szerint az osztatlan osztályokat tanító nevelőknek nem keli tanmenetet készíte­niük. A nevelők munkájának a megkönnyí­tésére tanmenetpótló útmutatások készül­tek, amelyek valamennyi tantárgyból tar­talmazzák a közvetlen és az önálló órák anyagát. Ennek útmutatása alapján vala­mennyi tanító köteles saját tanulócsoport­ja viszonyaihoz alkalmazva legalább 1 he­ti programot előre kidolgozni. Az útmuta­tó ugyanis csak a közvetlen órák anya­gának megállapításához nyújt segítséget, meghatározza az ismeretanyagnak azokat a súlypontozott részeit, amelyeket feltétle­nül a nevelő közvetlen irányításával kell feldolgozni. Azt viszont, hogy egy-egy té­macsoporton belül a gyakorláshoz, gya­korlati alkalmazáshoz és ellenőrzéshez mi­lyen példaanyagot, segédanyagot, módsze­res eljárást használ fel, a nevelő maga dönti el. A szerző a heti terv tervezése legkorsze­rűbb módjának az ún. tematikus tervezést tartja. Ennek lényege: átmenet a heti terv és a tanmenet közt. Az előbbinél több, az utóbbinál kevesebb. Azt jelenti, hogy al­kalmakként nem a heti óraszámnak meg­felelő közvetlen és összevont órát tervezi meg és írja be a megfelelő helyre, ha­nem egy teljes tematikus egységet dolgoz ki közvetlen és önálló órákra bontva. A heti terv nevelési vonatkozású anya­gának tervezését úgy oldja meg a szerző, hogy egy-egy osztályra vonatkoztatva 3—4 hétre nevelési területenként megállapítja azokat a fő vonásokat, amelyek elmélyíté­sét a személyiség további formálására a tantárgyak anyagának és időbeli aktuali­tásának megfelelően a legfontosabbnak tart. Ilyen nevelési téma-tervezés lehet pl. a kulturált magatartás a társadalmi együtt­élés területein, a világ anyagisága és meg­becsülése stb. Ezeket a helyi viszonyokat, adottságuknak megfelelően konkretizált feladatokká keli átdolgozni úgy, hogy az ne csak elméletieskedő nevelési tényező, hanem cselekedtető, aktív tevékenység le­gyen. Ezt azonban nem a heti tervben, ha­nem a közvetlen órák vázlatába tervezi, az önálló órákra pedig a tanulók részére naponta készülő munkalapokban. (Tölgyesi József: A heti terv készítésé­nek néhány gyakorlati problémája az ösz- szevont 1—4. osztályú tanulócsoportokban. 1969, 4. sz. 242—46. o.j A 3. számban ugyancsak Tölgyesi József tollából találunk egy kitűnő írást az ön­álló órák megszervezéséről, vezetéséről és ellenőrzéséről az összevont osztályú tanuló- csoportok 1—4. osztályában. Az összevont osztályú tanulócsoportok egyik kulcskér­dése az önálló órák, foglalkozások prob­lémaköre. A tanterv követelményrendszere épp olyan érvényes ezekre az iskolatípu­sokra is, mint a teljesen osztatlanokra. Viszont a heti kötelező óraszám két, tel­jesen eltérő típusú órára oszlik: közvetlen­re és önállóra attól függően, hogy a ne­velő közvetlen vagy közvetett irányításá­val folyik-e az óra. Az önálló órák funkciója itt ugyanaz, mint az osztott iskolákban a közvetlen óráknak. Vagyis igyekeznünk kell az ön­álló órákat egyenértékűvé tenni a közvet­lenekével. Ugyanúgy felhasználhatjuk új anyag feldolgozására, mint ellenőrzésére, gyakorlására stb. Már az órarend össze­állításakor vegyük figyelembe, hogy a köz­vetlen és az önálló órák arányosan jussa­nak egy-egy napra. Egy osztálynál erős megterhelést jelentő fél vagy egész köz­vetlen óra semmiképpen sem következzen egymás után, hanem iktassunk közéjük önálló órát. A közvetlen órát ne kövesse ugyanabból a tárgyból önálló óra. A napi felkészülés során az elsajátítan­dó vagy gyakorlásra kerülő anyagrész is­meretében a nevelőnek már azt is meg kell jegyeznie, hogy melyik osztályban,

Next

/
Oldalképek
Tartalom