Szocialista Nevelés, 1969. szeptember-1970. június (15. évfolyam, 1-10. szám)
1969-12-01 / 4. szám - Oláh György: Matematikai lapok
adatlapok típusait, számos kísérleti feladatlap bemutatásával közli és néhány jó módszertani tanácsot is ad a feladatlapos munkához. (Tihanyi A.: A feladatlapos munkáról. A Tanító, 1969., 2. sz. 1—6. o. Ugyanebben a számban további értékes írásokat találunk a feladatlapoknak az olvasás-, a számtan és a környezetismeret-tanításban betöltött szerepéről, számos kész feladatmintát is közölnek az egyes szerzők, amelyeket tanítóink is felhasználhatnának.) Sz. J. MATEMATIKAI LAPOK (B-sorozat) Az immár XX. évfolyamba lépő ifjúsági havilap két évtizede szolgálja a matematika népszerűsítését a romániai magyar tanulóifjúság körében. Jó példáért nem szégyen a szomszédba menni, s ha kell, azon túlra sem. Ez a megállapítás hatványozottan érvényes a Matematikai Lapokra is. Mivel pedig magyarul megjelenő folyóiratról van szó, hazai tanulóifjúságunk anyanyelvén, fáradságos nyelvtanulás nélkül nyerhet betekintést egy színvonalas külföldi folyóirat prizmáján keresztül Románia matematika-oktatásába. Fokozza az elmondottak értékét az a tény, hogy a matematikai szakkörök szervezésében élenjáró ország gazdag tapasztalatait leszűrten kínálja kiaknázásra. A folyóirat 1964-ig Matematikai és Fizikai Lapok címen jelent meg. Több éven keresztül a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem szerkesztésében, a későbbi évfolyamok pedig a Gazeta Matematica fordításaként látnak napvilágot. Ez utóbbi folyóirat hagyományai a múlt századba nyúlnak vissza, a lapot 1895-ben alapították. Hasonló időszaki sajtótermék, mint a magyarországi Középiskolai Matematikai Lapok, vagy a nálunk megjelenő Kozhledy matematicko-fyzikální, mégis sok új érdekes anyaggal lepi meg az érdeklődő olvasót. A folyóirat nem kizárólag feladatok megoldásával foglalkozik. Az 1968-as tartalomjegyzék a következő rovatcímeket tartalmazza: Matematikai cikkek, Rövid cikkek, Tanuló-körök számára, Matematikai kaleidoszkóp, Szerkesztőségi cikkek. A társaság életéből, Jutalmazások, Kitüntetések, Matematikai jegyzetek, Vizsga- kérdések, Megoldott feladatok, Kitűzött feladatok, az V—VIII. osztályok számára kitűzött gyakorlatok, Űj könyvek, A szerkesztőség postája, Feladatmegoldók rovata, Közlemények, Különfélék. Tallózzunk az érdekesebb cikkek közül: I. Stanescu: Bináris relációk, I. Tomescu: Bevezetés a matematikai logikába, D. Enne: Az „egész rész“ függvény, St. Marcus: Végtelen számok, elsősorban a matematika-tanárok, egyetemek és főiskolák hallgatói érdeklődésére tarthatnak számot. A matematikai jegyzetekben több olyan anyagrész található (pl. M. Stan: A háromszögekben és a tetraéderekben érvényes egyes összefüggésekről, Mértani feladatok megoldása komplex számok segítségével, J. Garfunkel cikke nyomán stb.), amelyek nagy segítséget jelenthetnek, elsősorban a Matematikai Olimpián és a különböző lapversenyeken részt vevő tanulóknak. Szélesebb érdeklődésre tarthatnak számot a felvételi versenyvizsgákra kitűzött feladatok, különösen: ilyen erőpróbára készülő tanulók között. Jelentős helyet foglal el a lap keretében rendezett pontverseny. A feladatok megoldását havonta egyszer kell elküldeni egy borítékban. Minden tanuló küldhet be megoldásokat az előző osztály számára kitűzött feladatokra is. A feladatmegoldások közlésekor feltüntethetik azoknak a tanulóknak a nevét, akik a feladatot jól és érdekes módszerrel oldották meg, vagy több módszert alkalmaztak. Minden egyes számban kb. 30—35 kitűzött feladat van, és kb. 20—25 kitűzött gyakorlat az V—VIII. osztályos tanulók számára. Az említett feladatok a következő témaköröket ölelik fel: aritmetika, számelmélet, azonos átalakítások, egyenletek, egyenlőtlenségek, kombinatorika, valószínűségszámítás, sorok, bizonyításos mértani feladatok, számításos mértani feladatok, számításos feladatok a trigonometria alkalmazásával, halmazelmélet stb. A feladatok zöme eredeti —, ezeket a beküldendő nevének megjelölésével közlik. A kitűzött feladatok egy részét a romániai és más országok Matematikai Olimpiáin, versenyein és érettségi vizsgáin vagy különböző matematikai folyóiratokban már közölt feladatokból állítják össze. Elképesztő a feladatmegoldók rovata, amely gyakran 6—10 lapon át közli azoknak az V—VIII. osztályos tanulóknak a névsorát, akik legalább 8 jól megoldott gyakorlatot és azon IX—XI. osztályosokét, akik legalább 12 jól megoldott kitűzött feladatot küldtek be. Nálunk is egyre növekszik azon tanulók száma — akik versenyeken kívánják ellenőrizni felkészültségüket és bizonyítani tudásukat. 126
