Szocialista Nevelés, 1969. szeptember-1970. június (15. évfolyam, 1-10. szám)

1969-12-01 / 4. szám - Bertók Imre: A szóelemek összehasonlítása / Az alapiskola felsőbb osztályainak problémái

bővebb életrajzából. (Rövid életrajz, Kossuth Könyvkiadó, 1964.) Főbb szemléltető részek az életrajzból: 1. Lenin családja. (A 7. oldal utolsó bekezdése a 8. oldal 3. bekezdésének végéig.) 2. Alekszandr bátyjáról szóló részlet. (9. oldal 2. bekezdéstől a 10. oldal 2. bekezdésének végéig.) 3. Ismereteinek gyarapítása. (A 15. oldalon.) A forradalmár Lenin bemutatására ajánlott művek: 1. H. G. Wells: Önéletrajz (Magyar Helikon, 1959.) (A „Leninről“ c. feje­zetből.) 2. Esküvő a száműzetésben. (Az Ország-Világ 1969. február 26-i számában megjelent cikk felolvasása.) 3. Ajánljuk Takács László: Az élő Lenin c. összeállításának egyes szemel­vényeit, illetve az abban megjelölt műveket. — Az óra végén egy tanuló szavalja el Hajnal Anna: Leninhez, Garai Gábor: Élő Lenin című versét. (Mindkettő a Szépirodalmi Könyvkiadó 1967-ben megjelent Új kor nyitánya c. kötetben található.) Az óra vázlata kb. 45 perces órára szabott. Az irodalmi színpadszerű feldol­gozás azonban ismét arra figyelmeztet, hogy az osztályfőnököknek elő kell készíteniük az órát. Összeállította: FEKETE ANTAL („Emlékezzünk“. Útmutató felszabadulásunk 25. és Lenin szü­letése 100. évfordulójának megünneplésére c. műből.) Békéscsaba, 1969. A szóelemek összehasonlítása BERTÖK IMRE központi tanfelügyelő, Bratislava A nyelvek szerkezeti sajátsága ha­tározza meg a viszonyítási rendszerek kialakulását. A szlovák nyelv a viszo­nyítást nagyobbára analitikusan (môj dom, písal by som, láska k vlasti) fe­jezi ki, a magyar nyelv pedig szinteti­kusan (házam, írnék, hazaszeretet). Az előbbit a flektív, az utóbbit az ag- lutináló nyelvi szerkezet hozza magá­val. A nyelvek szóhalmazának egyik cso­portját a fogalomjelölő szavak, a má­sik csoportját a viszonytjelölő szavak alkotják. A szó jelentésének hordozója a fő szóelem, a szótő vagy a strukturalista nyelvészeti fogalommal kifejezve a fő morféma, s egészen pontosan megfo­galmazva az abszolút szótő. Az abszo­lút szótő morfológiailag már tovább nem osztható. Az abszolút szótőn kívül találunk még relatív szótőt, amelyhez a toldalék járulása után még újabb toldalékokat tehetünk. Az olyan szó­töveket, amelyek a toldalékok leválasz­tása után a nyelvben önálló fogalom­hordozó elemként nem élnek, impro­duktív szótőnek nevezzük. Az említett szótöveken kívül még ismernünk szer­kesztett szótövet is. A szlovák nyelvben az abszolút szó­tőnek a koreň (radix), a relatív szótő­nek általában a kmeň felel meg. Az alanyeset (nominativus) a leg­több esetben, ha nem származéksza­vakkal állunk szemben, a magyar nyelvben zérus morfémás. A szlovák nyelvben csak a chlap, dub, stroj, dlaň, 114

Next

/
Oldalképek
Tartalom