Szocialista Nevelés, 1969. szeptember-1970. június (15. évfolyam, 1-10. szám)

1969-12-01 / 4. szám - Bertók Imre: A szóelemek összehasonlítása / Az alapiskola felsőbb osztályainak problémái

bővebb életrajzából. (Rövid életrajz, Kossuth Könyvkiadó, 1964.)

Főbb szemléltető részek az életrajzból:

1. Lenin családja.

(A 7. oldal utolsó bekezdése a 8. oldal 3. bekezdésének végéig.)

2. Alekszandr bátyjáról szóló részlet.

(9. oldal 2. bekezdéstől a 10. oldal 2. bekezdésének végéig.)

3. Ismereteinek gyarapítása.

(A 15. oldalon.)

A forradalmár Lenin bemutatására ajánlott művek:

1. H. G. Wells: Önéletrajz (Magyar Helikon, 1959.) (A „Leninről“ c. fejezetből.)

2. Esküvő a száműzetésben.

(Az Ország-Világ 1969. február 26-i számában megjelent cikk felolvasása.)

3. Ajánljuk Takács László: Az élő Lenin c. összeállításának egyes szemelvényeit, illetve az abban megjelölt műveket.

— Az óra végén egy tanuló szavalja el Hajnal Anna: Leninhez, Garai Gábor: Élő Lenin című versét. (Mindkettő a Szépirodalmi Könyvkiadó 1967-ben megjelent Új kor nyitánya c. kötetben található.)

Az óra vázlata kb. 45 perces órára szabott. Az irodalmi színpadszerű feldolgozás azonban ismét arra figyelmeztet, hogy az osztályfőnököknek elő kell készíteniük az órát.

Összeállította: FEKETE ANTAL

(„Emlékezzünk“. Útmutató felszabadulásunk 25. és Lenin születése 100. évfordulójának megünneplésére c. műből.) Békéscsaba, 1969.

A szóelemek összehasonlítása

BERTÖK IMRE központi tanfelügyelő, Bratislava

A nyelvek szerkezeti sajátsága határozza meg a viszonyítási rendszerek kialakulását. A szlovák nyelv a viszonyítást nagyobbára analitikusan (môj dom, písal by som, láska k vlasti) fejezi ki, a magyar nyelv pedig szintetikusan (házam, írnék, hazaszeretet). Az előbbit a flektív, az utóbbit az ag- lutináló nyelvi szerkezet hozza magával.

A nyelvek szóhalmazának egyik csoportját a fogalomjelölő szavak, a másik csoportját a viszonytjelölő szavak alkotják.

A szó jelentésének hordozója a fő szóelem, a szótő vagy a strukturalista nyelvészeti fogalommal kifejezve a fő morféma, s egészen pontosan megfogalmazva az abszolút szótő. Az abszolút szótő morfológiailag már tovább nem osztható. Az abszolút szótőn kívül találunk még relatív szótőt, amelyhez a toldalék járulása után még újabb toldalékokat tehetünk. Az olyan szótöveket, amelyek a toldalékok leválasztása után a nyelvben önálló fogalomhordozó elemként nem élnek, improduktív szótőnek nevezzük. Az említett szótöveken kívül még ismernünk szerkesztett szótövet is.

A szlovák nyelvben az abszolút szótőnek a koreň (radix), a relatív szótőnek általában a kmeň felel meg.

Az alanyeset (nominativus) a legtöbb esetben, ha nem származékszavakkal állunk szemben, a magyar nyelvben zérus morfémás. A szlovák nyelvben csak a chlap, dub, stroj, dlaň,

114