Szocialista Nevelés, 1969. szeptember-1970. június (15. évfolyam, 1-10. szám)
1970-03-01 / 7. szám - Sz. I.: A tantárgyi koordináció kérdéseiről / Figyelő
Rétre, völgyre, hegyre most! Fehér szárnyuk jég hideg, táncot járva rajzanak, rajzanak, bruma, bruma, milyen rosszak, megcsípték a talpamat. Erdő szélén, hegy mögött, fenyő susog: Szép vagyok. Rokolyámat kihímezték kócosíejú csillagok. Ágam-bogam libegő fodros-bodros hófehér, hófehér, gyémántszínben csillog rajta minden pici tűlevél! Erdő mellett barázdán búza örül: Jaj, de jó! Fagyfogától megvéd ez a puha pihe takaró. Bundácskánál melegebb s rikolthat a téli szél, téli szél, nem fagy le a zsenge hajtás lesz majd bőven új kenyér! 5. Mozgásos rész: Hóesés és a bocsok járásának utánzása. 6. A gyermekek téli verseket szavalnak, egyénileg és kórusban, a megfelelő zenei aláfestéssel (irodalmi színpad). 7. Közös körjáték: Bújj, bújj medve, vagy Kiszáradt a diófa. 8. Értékelés. Figyelő A TANTÁRGYI KOORDINÁCIÓ KÉRDÉSEIRŐL JEDNOTNÁ ŠKOLA A tantárgyaknak állandósult helyük van az oktatás-nevelés rendszerében. A történelmi szempontú megközelítés is igazolja ezt, bár ma számos szenvedélyes vita folyik létezésük megindokolhatatlanságáról. A neveléstudomány is elismeri az iskolai képzés rendszerében betöltött helyük jogosságát. Ez indokolt is, hiszen a tanuló a tantárgyak révén szerez tudomást a sokrétű valóságról, általuk tanulja megismerni, megváltoztatni (saját magát is), oly módon, hogy a valóság a maga sokoldalúságában, ellentmondásos voltában a tudatvilágába kerül. A tantárgy kialakításnak megvan a maga elmélete, amely kijelöli az anyag- gyűjtés, az elemzés, a szerkesztés útjait, 217 megóv a zsákutcákból. Egy tantárgy körülhatárolása meglehetősen bonyolult feladat, mert célja nem csupán a nyújtott ismeretek egyszerű abszorbálása, hanem szem előtt kell tartania az egész személyiséget a társadalomhoz és a természethez, a külső környezethez fűződő pozitív viszonyával együtt. A szerző hangsúlyozza, milyen fontos kérdés a tantárgy anyagának kijelölésekor a megfelelő tudományágak és egyéb kultúrterületek tényanyagának a kiválasztása. A pedagógus számára bonyolult problémát jelent, mit válasszon ki a rengeteg adat, téuy körül, hogy a tanuló el ne vesszen, hanem olyan megfelelő struktúrát alkothasson belőlük, amely a természetről, a társadalomról és az emberről teljes képet nyújt. A tananyag struktúrája kialakításának jelentőségét biológiából, matematikából és nyelvészetből vett példákon Bruner világítja meg „Az oktatás folyamata“ című művében. A társadalom
