Szocialista Nevelés, 1969. szeptember-1970. június (15. évfolyam, 1-10. szám)
1970-02-01 / 6. szám - Sz.J.:A pályaválasztásról / Figyelő
a középiskolai ismeretanyag kereteit. Kitűnő segítséget nyújt a kémiai szakkörök munkájában és a tanulmányi versenyek feladatainak kiválasztásában. A külön érdeklődést tanúsító diákok számára a példatár és kísérőszövege betekintést nyújt a kémia kevésbé ismert területeire is. Mivel az egyes fejezeteken belül a szerzők törekedtek a linearitás elvének megvalósítására, ezért javasoljuk a feladatok sorrendjében való haladást. A könyv hét fejezete a következőképp tagolódik: I. Atomszerkezetei ismeretek II. A kémiai egyensúlyok III. A kémiai folyamatok értelmezése IV. Elektrokémia V. A fémek és ötvözeteik fizikai tulajdonságai VI. A fémcsoportok VII. Ismétlő, összefoglaló feladatok. Várható, hogy azok a fejezetek, amelyek eddig még középiskolai oktatásban nem kerültek feldolgozásra, számos didaktikai és szakismereti problémát vetnek majd feL Ezért a szerzők kérik a kartársakat, hogy ezen nehézségek további megoldásában javaslataikkal, bírálataikkal legyenek segítségükre. A pályaválasztásról PEDAGOGIKA A Csehszlovák Tudományos Akadémia s jeles neveléstudományi folyóiratában Jaroslav Mašek széles körű elméleti alapvetésű tanulmányában tárgyalja a pályaválasztásra nevelés lényegét, problematikáját. Mint írja, már a XX. század elején találkozunk külföldön és hazánkban is olyan tanácsadó intézetekkel, amelyek célja mind az egyén, mind a társadalom szempontjából előnyösen megoldani a pályaválasztás kérdését. Csehszlovákiában a 20-as évektől jönnek létre ezek a tanácsadók, többnyire az egészségügyi és szociális gondoskodást biztosító intézmények részeiként. Az ötvenes évek elején visszaesés áll be, ugyanis egyes vezető beosztásban levők társadalom ellenesnek bélyegezték a pszichotechnikai és lélektani kutatási módszereket. Adminisztratív — toborzó rendszerrel sorolták be a gyermekeket és az ifjúságot további iskolákba, ill, foglalkozási ágakba. Ma kerületi méretekben lehetséges pálya- választási tanácsadókat szervezni, amelyek fő feladata az iskoláknak nyújtott módszertani segítség, a tanulókkal, a szülőkkel folytatott megbeszélés és különféle kutatások végzése. Nem feladatuk tehát az egyes foglalkozásokba való belépés közvetítése. A szerző behatóan elemzi a pályaválasztásra nevelés célját, tartalmát. Az általános iskola viszonylatában mint általános és mint speciális feladatot értelmezi a pálya- választásra nevelést, s tartalmát a következő területekben jelöli ki: 1. általános művelődés (ennek alkotórésze a politechnikai képzés s ugyancsak az érzelmek és az akarat nevelése, a cél az, hogy a tanuló a lehető legmagasabb fokú általános műveltséget nyerjen, ezáltal sokkal többféle szakma válik számára hozzáférhetővé). 2. A főbb foglalkozási ágak és az alapvető munkafajtákról való tájékoztatás szoros kapcsolatban van az azokhoz szükséges fizikai, fiziológiai és lélektani készségek, képességek megjelölésével. 3. A pályákról való tájékoztatás nem egy konkrét pályára való előkészítéssel kapcsolatos, hanem az objektív és szubjektív tényezők jól irányított megismerésével. Az a cél, hogy a tanuló saját maga végezze el az utolsó évben a pályaválasztást. 4. A választás aktusa — mint ismeretes, a tanuló, a szülők, az iskola és az egész közvélemény ügye. 5. Az egyén alkalmazkodásának a megfigyelése az új környezetben, valamint az esetleges felmerülő nehézségek esetén való segítségnyújtás ugyan már az általános Figyelő ] 91
