Szocialista Nevelés, 1969. szeptember-1970. június (15. évfolyam, 1-10. szám)

1969-10-01 / 2. szám - Deme László: Az iskolai nyelvművelés alapjai

nylevi rendszer részeit és abszolút ér­tékeit; a helyesírásban alaki kifejező­désüket, a stilisztikában helyi értékeik kérdését. Az elemzés segítségével ana­litikusan behatoltunk a gondolatba, egy­mással összefüggő részeire bontottuk. A fogalmazás tanításakor mindezeknek a fordítottját kell végigműveltetnünk. De egy jelentős különbséggel: hogy már nem kész nyelvi művekben ke­ressük a gondolatot, és ítéljük meg a hordozására szolgáló nyelvi formát; hanem kész gondolatnak keresünk — bár ugyanazon érték- és értékelési rendszer segítségével — kifejező for­mát, nyelvi burkot; tehát feladatunk nem a válogatás minősítése, hanem maga a válogatás és összeillesztés. S így derül ki, hogy az analízis (az elemzés) meg a nyelvi produkció (a fogalmazás) között volna még egy jó összekötő láncszem, amit bizony ke­véssé szoktunk figyelemre méltatni: az értő reprodukció, azaz a helyes, az elemzésre épülő felolvastatás. Amikor a helyes kiejtésre nevelést propagál­juk, tulajdonképpen ezt az — okta­tási munkákban eléggé berozsdált — láncszemet kívánjuk kifényesítve a helyére iktatni. A helyes kiejtés kér­déseinek ugyanis nem a hangképzés áll a központjában (s még kevésbé a színészies hangorgánum), mint so­kan gondolják. Sokkal inkább a mon­datfonetikai eszközökkel: hangsúly- lyal, hanglejtéssel, szünetekkel és be­szédtempóval való helyes operálás. Részletekben itt nem bocsátkoznék. Annyit azonban el kell mondanom: az értelmes és értelmező felolvasás (vagy elmondás) nem alapulhat másra, mint a készen kapott szövegnek gondos, elemző előkészítésére. És sok jó szö­vegnek értelmes és elemző el- és fel­olvasása hozzásegít bennünket sa­ját fogalmazásunk megjavításához is. Hiszen á logikusan kifejtett gondola­tok tömegének logikus felfejtésével juthatunk el a jó reprodukálás fokáig; úgy elsajátítva a szöveget, hogy szin­te sajátunkként tudjuk visszaadni. S ez agyunkban és reflexeinkben olyan beidegzési rendszert teremt, amely ké­sőbb a nyelvi produkcióban, saját fo­galmazásunk során is működésbe lép. Tudom persze: sokkal könnyebb mindezt elméletben végigfejteni, mint a gyakorlatban végigcsinálni. De az lebegjen a szemünk előtt: az iskola nyelvi nevelő munkájának — épp nem­zetiségi körülmények között — nem pusztán kiegészítenie kell azt, ami a tanulókat körülvevő „nyelvi lég­körben“ van, s nem is csupán arra előkészítenie őket, hogy a „nyelvi közéletbe“ léphessenek. Ez a nemzeti iskolák szerencsés privilégiuma. A nemzetiségi iskolára ennél jóval na­gyobb feladat hárul: pótolnia kell azt, ami a saját kis társadalmának „nyel­vi légkörében“ épp hogy nincsen, és ellensúlyozni sok mindent abból, ami benne nem kívánatosán van. S más oldalon: előre meg kell adnia tanulói­nak azt is, amit a nem anyanyelven folyó „nyelvi közélet“ nem ad meg nekik később. — A nemzeti iskolákban a tanulók nyelvi nevelése tulajdon­képpen csak megalapozódik; a nem­zetiségiekben lényegében befejeződik. S ha számításba vesszük azt, hogy a nyelvi nevelés, logikai nevelés, gon­dolkodásra nevelés is, akkor ráébre­dünk arra az óriási feladatra és fe­lelősségre, amely a nemzetiségi isko­lákra az állampolgárokkal — s rajtuk keresztül az állammal — szemben há­rul. 4. Látszólag épp a címben jelzett kérdésről esett itt a legkevesebb szó: az iskolai nyelvműve­lésről. Pedig lényegében csak ar­ról. Hiszen — mint kiderült — nem­zetiségi helyzetben az iskola az, amely a korlátozott terjedelmű és hatókö­rű „nyelvi közéletnek“ az egyéni — s ezen keresztül a „mikrotársadalmi“ — gondolkodás fejlődésére ható kö­vetkezményeit jó munkájával ellensú­lyozhatja; vagy hiányosságaival elmé­lyítheti, esetleg épp meg is tetézheti. Az iskolai nyelvművelés tehát nem afféle tantárgy; de nem is valami kü­lön „programszám“, valami kiemelt és elkülönített tevékenység. Persze nem árt felfedni, tudatosítani és kel­lő eréllyel javítani azokat a sajátos nyelvhasználati problémákat, hibákat, amelyek az iskolai életben előtűnnek. Csak azt ne higgyük, hogy az iskola nyelvművelő feladata ebben kimerül! Korántsem; ez csak egy nagyon kis

Next

/
Oldalképek
Tartalom