Szocialista Nevelés, 1969. szeptember-1970. június (15. évfolyam, 1-10. szám)
1969-10-01 / 2. szám - Lučan, Matej: Iskolánkat megalkuvás nélkül szocialista iskolává tesszük
nehezebb lesz okét kiküszöbölni, mint példáid a gazdasági élet hiányosságait. Az antiszociális elemek a revizionisták és jobboldali opportunisták segítségével nemcsak a szocializmus alapjait képző lenini alapelveket támadták, hanem iskloáink eszmei alapjait is kikezdték. Támadást intéztek az egységes iskola gondolata ellen, tagadták az egész eddigi iskolapolitika eredményeit, példaképül állították a régi burzsoá iskola antidemokratikus őszi ályrendszerét, még hevesebb támadást intéztek a marxizmus—leninizmus elvein épülő világnézeti nevelés ellen. A szlovákiai iskolaügy és a tanítóság nagy része kezdettől fogva általában sikeresen ellenállt ennek a nyomásnak és hangulatnak, annak ellenére, hogy a szocialista ellenes elemek és jobboldali opportunisták valamennyi tanító és iskolaügyi dolgozó ellen agitáltak, akik szilárdan védték a szocialista iskola elveit. Az iskolákban is rosszabbodott a helyzet, amikor ezek az erők megkezdték teljesen leplezetlen és eddigi páratlan szovjet ellenes hisztériájukat, különösen az elmúlt év augusztusa után, amikor a varsói szerződés szövetséges hadseregeinek megérkezését megszállásnak bélyegezték. A felkorbácsolt politikai légkörben sok tanító elvesztette a talajt maga alatt, mintha minden eddigi törekvése a nevelés terén megsemmisült volna. Ez természetesen kedvezett a tanítók azon — szerencsére elenyészően csekély — csoportjának, amelynek nem volt meg az őszinte kapcsolata a szocializmussal. Azért az iskolában is, különösen az utolsó előtti iskolai év végén és az elmúlt iskolai év elején a szocialista pedagógia durva megsértését tapasztaltuk. Ugyanakkor nyílt vagy leplezett szovjet ellenes és szocialista ellenes hangulat terjedt, valamint a politikai és világnézeti kérdésekben korlátlan liberalizmus váll úrrá. Mind ennek pedig kísérő jelensége volt az iskolai rend megbontása, a tanítók és tanulók fegyelmének meglazulása az iskolában és iskolán kívül. Az elmúlt iskolai év második felében, különösen a CSKP KB-ának áprilisi és májusi plénuma után, amikor a tanítóság fokozatosan megtudta az igazságot: milyen erők mozgatták társadalmunkat 1968. januárja után —, és azon tanítók és nevelők, valamint iskolaügyi dolgozók lankadatlan munkája révén, akik nem vesztették el a fejüket és kitartottak a legválságosabb pillanatokban is, a viszonyok az iskolákban szemmelláthatóan javulásnak indultak. Mind ennek ellenére mindaz, ami történt, továbbra is létezik, ha a tanulók és diákok, valamint a tanítóság egy részének tudatára. Legalapvetőbb kötelességünk, hogy segítsünk a tanítóságnak, az ifjúságnak, hogy megtalálja a kiutat ebből a helyzetből. Meg kell mutatnunk nekik: miben és kik által lettek félrevezetve, milyen célok rejtőztek a tetszetős jelszavak mögött, amelyek elfedték a való- di, objektív igazságot, kik a nép igaz barátai és ellenségei. Iskolánk szocialista iskola volt és lesz is. Nevelőmunkája mind világnézeti, mind politikai és erkölcsi tekintetben csak a marxizmus —leninizmus elveire épülhet. Ennek egyik alapfeltétele, hogy ilyen irányban mozgósítsuk tanítóságunk egészséges erőit, hogy leküzdjék gátlásaikat, hogy ne fél-
