Szocialista Nevelés, 1969. szeptember-1970. június (15. évfolyam, 1-10. szám)

1970-06-01 / 10. szám - Szlovákiai Magyar Diáknapok

Szlovákiai Magyar Diáknapok

(Érsekújvár, 1970. április 24—26)

Ez a rendezvény, melyet a Szlovákiai Szocialista Ifjúsági Szövetség, valamint az SZSZK Oktatásügyi Minisztériumának Nemzetiségi Iskolák főosztálya rendezett, első a maga nemében. Célja tulajdonképpen felújítani az annak idején Komáromban rendezett Országos Szavalóversenyek hagyományát. Igazi jelentősége, hogy tömegeket mozgat meg, hiszen az ünnepi keretek közt megrendezett osztályversenyek, az egész iskola illetve a járási kör szavalóversenyének győztesei kerülnek Érsekújvárra. Igazi jelentősége tehát talán nem is az országos csúcstalálkozónak, hanem a szépen zengő magyar szó minden iskolában, a szülőkkel közösen megrendezett lélekemelő ünnepségeinek van — ha majd ezt minden pedagógus megérti. ..

A diáknap jól szervezett, nagyszerű akció volt. A szavalok — főleg az alapiskolák tanulói — jelentős fejlődésről tettek tanúságot, s ezt jóleső érzés konstatálni. Az értékelésre lapunk még visszatér.

A Szlovákiai Magyar Diáknapokat 1970. április 26-án ünnepi akadémia zárta le. Ez volt az ünnepség kicsúcso- sodása.

Kulcsár Tibor a Pozsonyi Gimnázium tanára vezette az ülést. Az ünnepi szónok Mózsi Ferenc, főosztály-vezető volt. A díjkiosztás után Dráfi József, az Érsekújvári Nemzeti Bizottság alelnö- ke megkoszorúzta a Czuczor szobrot.

Az alábbiakban Mózsi Ferenc beszédéből közlünk néhány gondolatot:

Nekem jutott az a megtisztelő feladat, hogy — a Szlovákiai Magyar Diáknapok egyik záróakkordjaként — megemlékezzem a forradalom gyakorlatának és elméletének egyik legnagyobb bajnokáról, Vlagyimir Iljics Lenin születésének 100. évfordulójáról. Egy emberóriás ezerarcú munkásságáról való hódolatteli megemlékezés nem lehet teljes, ezért hadd ragadjuk ki csak azokat a lenini gondolatokat,

melyek a mi számunkra — a csehszlovákiai magyarság számára — különösen értékesek.

Lenin a szocializmus építése folyamatában a nemzetek és a nemzetiségek egyenjogú viszonyának kialakítását, a gazdasági, politikai és kulturális különbségek kiegyenlítését, a nemzeti kultúrák szocialista tartalmának fejlesztését — a közeledést, a proletár internacionalizmus és a szocialista ha- zafiság szellemében való teljesebb emberré nevelés szükségét is látta. Hangsúlyozta egyben a nacionalista előítéletek és a csökevények leküzdésének jelentőségét, miközben megkülönböztette a nagyobb és a kisebb nemzetek, nemzetiségek nacionalizmusát. Tisztában volt azzal, hogy a nemzetek közti ellenszenv gyorsan nem szüntethető meg. A szocialista államiság kérdéséről sokszor írt V. I. Lenin, és több írásban is kifejti, hogy a nemzetek és a kisebbségek viszonya szabályozásában mi a funkciója a szocialista jognak. Ennek szellemében alakult a Csehszlovák Szocialista Köztársaság 1939-ben föderatív csehszlovák szocialista állammá, és az alkotmánytörvénnyel jogilag is rendezte a nemzeti kisebbségek helyzetét.

Lenin élesen szembehelyezkedett azzal, hogy a kisebbségi kérdést leszűkítsék csupán a kultúra és a nyelv kérdésére — s ennek legfrappánsabb eszközére — a nemzetiségi iskolapoltiká- ra, mert ez — s ezt láthattuk 1968-ban — törvényszerűen nacionalizmust szül. Lenin a nemzetet elsősorban gazdaság- politikai egységként, nemzeti-politikai közösségként értelmezi — és a kisebbségi kérdés elemzésekor is minden ebből indul ki. A lenini örökséggel — elmondhatjuk, hogy hazánkban általában jól sáfárkodtunk, még akkor is, ha kénytelenek vagyunk konstatálni: 1968-ban a nagy zene-bonát csapó jobboldali-opportunistáknak és nacionalistáknak sikerült alaposan felduzzasztani a nacionalizmus hullámait. Az áhalunk hangoztatottak szinte állan296