Szocialista Nevelés, 1969. szeptember-1970. június (15. évfolyam, 1-10. szám)
1969-09-01 / 1. szám - Lengyel Magda: Óvodánk életéből / Óvodai nevelés
motorjának teljesítményét akár a gyorsulási szakaszon, akár akkor, amikor cs egyenletes mozgást végez a súrlódás és közegellenállás legyőzésekor. A -----kwh egységár ismeretében az üzemeltetési költség határozható meg. Kapcsolat létesíthető az elektromosságtannal is: e példa erre lehetőséget ad. Természetesen mindez elvégezhető paraméteresen is. Az eljárást a tanulók felkészültségi szintjéhez viszonyítva alkalmazhatjuk esetenként. ŐV&dAÍ Nevelés Óvodánk életéből LENGYEL MAGDA óvónő, Bögellő 29 A szülőket és az óvodák nevelőit közös cél köti össze: a gyermekek helyes testi és szellemi fejlődése optimális feltételeinek megteremtése. A jó együttműködés kialakításának érdekében fontos, hogy a családok tekintettel legyenek az óvodák követelményeire és viszont: az óvoda is igyekezzen olyan légkört teremteni, amely a lehető legjobban megközelíti a harmonikus családi atmoszférát. Igen fontos, hogy megismerkedjünk a szülőkkel és a velük folytatott beszélgetéseket felhasználjuk nevelőmunkánkban. Igyekszünk a szülőknek megmagyarázni, hogy milyen változásokkal kell számolniuk, amelyek a gyermeket második otthonában, az óvodában érik majd. Ilyenkor a tapintatos beszélgetéseken kívül fel lehet használni a faliújságot mint közvetett tájékoztatást. Közölnünk kell a szülőkkel a gyermekről szerzett megfigyeléseinket, ez vonatkozik a pszichikai fejlődésre, de főleg olyan sajátságokra, amelyekről a szülők nem is tudnak. — Pl. óvodánkba (egy osztályos, osztatlan) 3—7 éves gyermekek járnak. Mielőtt felvennék őket az alapiskola első osztályába, alapos orvosi vizsgálatnak vannak alávetve. Egy konkrét példa: osztályomban volt egy 6 éves, szépen fejlett kisfiú. Azonban a kiejtése igen sok kívánnivalót hagyott maga után. Ezt főképp a nyelv nehézkes mozgása okozta. Édesanyja mindenáron be akarta íratni az iskolába. Végül is sikerült rábírnom, hogy kérje ki a járási logopédus véleményét. Ennek véleménye szerint a gyermek beszédének még fejlődésre volt szüksége, s azt ajánlotta, ne adják még a gyermeket iskolába, mert különben fennáll annak veszélye, hogy hibás kiejtése miatt társai kicsűfolják, s nyomot hagyhatna a gyermek lelkivilágában. Végül is édesanyja örült a tanácsnak, és a gyermek még egy éven át volt az óvodában. Gyakran foglalkoztam vele egyénileg is, ennek meg is lett az eredménye, a gyermek kiejtése lényegesen megjavult. Az óvoda fontos küldetése, hogy előkészítse a gyermekeket az iskolára. Ezért az óvónőnek és az első osztály tanítónőjének kölcsönösen együtt kell működniük. Óvodánk egy épületben van a kilencéves alapiskolával, s így az együttműködésnek nincs akadálya. Az iskolások és az óvodások gyakran játszanak együtt az udvaron, az óvodások az iskolás tanítónénivel is megismerkednek. Gyakran rendezünk részükre közös filmvetítéseket, a gyermeknapot szintén közösen ünnepeljük, néhányszor közös kiránduláson is részt vettünk, valamint a pioníravatáson is. A gyermek környezetének és megnyilatkozásainak közvetlen megfigyelése mindkét intézmény nevelői számára igen érdekes, hasonlóképpen eredménnyel járnak a közös tanácskozások, szemináriumok és a szülők részvételével rendezett gyűlések. Az óvónőnek az iskolai év elején meg kell látogatnia a szülői értekezletet, s érdeklődnie kell, volt növendékei hogyan illeszkedtek bele az iskolai közösségbe, örvendetes mindenképpen, hogy több hatéves gyermek szülői megvették Mózsi Ferenc és Varsányi László „Először az iskolában“ c. segédkönyvét. Óvodánkban minden erőnkből arra törekszünk, hogy megvalósítsuk az óvoda, a család és az iskola együttműködését.
