Szocialista Nevelés, 1969. szeptember-1970. június (15. évfolyam, 1-10. szám)

1970-02-01 / 6. szám - Rényei Zsuzsa: Így oldunk meg kémiai feladatokat I. / Könyvekről

utóbbinak a fejlesztését mennyire lehanya­golja az iskola, pedig a megsejteni tudás bizonyos formáinak a gyakoroltatás nélkü­lözhetetlen a gondolkodás későbbi szár­nyalásához. Azt írja: ,,Azt hiszem, hogy a tanulók gondolkodása általában oly mó­don fejleszthető a legcélszerűbb módon, hogy megtanítjuk őket annak felismerésé­re, hogy vannak alternatívák, melyek köz­bülső helyet foglalnak el az igazság és a teljes valószínűtlenség között. Ne felejt­sük azonban el, hogy kétfajta önbizalom van: az egyik alkati dolog, a másik pedig valamely tárgy alapos ismeretének az ered­ménye. A jó nevelőnek az utóbbit az előb­bivel összhangba kell formálnia. A neve­lésnek nem lehet célja önhitt ostobák létrehozása.“ (64. l.j Véleménye szerint a gyermeket valószí­nűleg bármire meg lehet tanítani bármely életkorban, csak meg kell találnunk a megfelelő szempontot és a tanítás legal­kalmasabb nyelvét. A továbbiakban a ta­nulás motívumaival foglalkozik. Az okta­tás feladata a tanulók belső érdeklő­désének a felkeltése az átvett tananyag iránt. Ez az érdeklődés legyen széles körű, s minél sokrétűbb. Az utolsó részben a tanítás segédeszkö­zeivel foglalkozik és osztályozza, értékeli őket, azonban itt sem feledkezik meg a pedagógus szerepéről. Bruner elmélete helyenként még kísér­letileg több igazolásra szorul, műve mégis serkentő hatást gyakorolhat a pedagógia elméleti és gyakorlati szakembereinek a munkásságára. Cseh fordításban már 1965- ben megjelent, közvetlenül az orosz for­dítás után, most a magyar olvasók is kéz­hez kapják. (Bruner }. В.: Az oktatás fo­lyamata, Budapest, Tankönyvkiadó, 1968, 85. 1.) SZ. J. így oldunk meg kémiai feladatokat I. Szerkesztette: Becker Istvánná dr., Borszéky Sándorné és Kiss Zsuzsanna Tankönyvkiadó, Budapest 1969 (második kiadás) A könyv szerkesztői az új utakon járó kémiaoktatás megnövekedett követelményei­nek próbálnak eleget tenni. A ikönyv kiegészítő példatárul szolgál az 1965-ben kiadott elsős gimnáziumi tankönyvhöz. A szerzők a feladatok kiválogatásánál ügyeltek arra, hogy kapcsolatot teremtsenek az elmélet, a gyakorlat és az ipar problémái között. Nem feledkeztek meg arról, hogy a természettudományok fejlődését ma a matematikai összefüggések keresése jelenti. Ez a kiadvány is visszatükrözi, hogy kémia-oktatásunkban mind nagyobb teret hódí­tanak a kémiai számítási feladatok és gondolkodtató kérdések. Hiszen mindnyájunk előtt ismeretes, hogy a tanulmányi versenyek, az egyetemek logikus gondolkodás­menetet, példamegoldó és rendszerező készséget követelnek meg. A mű hat fejezete összesen 550 feladatot tartalmaz a kémiai alapfogalmak és alap­törvények, az oldatok, a kémiai változások, a szervetlen vegyületek, a termokémia és a nemfémes elemek tárgyköréből. A megoldások címszó alatt találhatók a megoldott feladatok eredményei. A könyv hozzásegít az ismeretanyag biztonságos kialakításához, megkönnyíti a pe­dagógus munkáját. Ezért ajánljuk minden kémia szakos figyelmébe. RÉNYEI ZSUZSA tanárnő Galánta Dr. Balázs Lórántné, Becker Istvánná dr., Borszéki Sándorné, Kiss Zsuzsanna így oldunk meg kémiai feladatokat II. Tankönyvkiadó, Budapest 1969 1969 októberében a könyvpiacra került 8000-res példányszámban a három kötetre tervezett kémiai példatár második kötete is. Ez a könyv ismeretanyagában és tematikájában folytatása az első kötetnek. Ez a mű is hasonlóan mint az első kötet, bizonyos mértékben a magyarországi gimná­ziumok II. osztályának tananyagához kapcsolódik, sőt bizonyos mértékben túl is lépi 190

Next

/
Oldalképek
Tartalom