Szocialista Nevelés, 1969. szeptember-1970. június (15. évfolyam, 1-10. szám)
1970-02-01 / 6. szám - Sz.J.: A pedagógiai látóhatár szélesítéséért / Könyvekről
Könyvekről A pedagógiai látóhatár szélesítéséért 189 Napjainkban a szocialista tábor országaiban nagy lendülettel bontakozik ki a nevelés és az oktatásügy kommunista szellemű, a történelmi és a társadalmi fejlődés igényeit figyelembe vevő átalakulása. A kapitalista országokban is sok értékes és újszerűén izgalmas pedagógiai kezdeményezésnek lehetünk tanúi. A gyarmati sorból felszabadult országokban demokratikus, nemegyszer a szocializmus irányába mutató vívmányokat hoznak létre a haladó erők. A korszerű pedagógiai műveltség kialakulásához, a mindennapi oktató-nevelő munkához nélkülözhetetlen a neveléstudományi irodalom rendszeres tanulmányozása. A budapesti Tankönyvkiadó ezt segíti elő a néhány évvel ezelőtt megindított könyvsorozattal, melynek címe: A pedagógia időszerű kérdései külföldön“. A sorozat egyes köteteiben olyan témákat találunk, amelyek a hazai pedagógiai élet számára is időszerűek, s munkánk szélesebb körű pedagógiai, lélektani és oktatáspolitikai összefüggéseit segítenek felderíteni. A sorozat első kötete, az 1964-ben megjelent „Az új iskolának új didaktikát“ a Szovjetunióban folytatott élénk didaktikai vita két nagy ellenlábasának, L. V. Zan- kov és B. Jeszipov professzoroknak a tanulmányait közli a neves gyermekpszichológus, E. Elkonyin hozzászólása mellett. A második kötet — „Makarenko és a mai iskola“ a nagy szovjet pedagógus kettős évfordulója alkalmából jelent meg, akkor, amikor a szovjet pedagógusok körében egyre szélesebben bontakozik ki az a törekvés, hogy Makarenko pedagógiai rendszerét torzítás nélkül, teljes egészében az iskolai nevelőmunka alapjává tegyék. A harmadik kötet: Az oktatógép és az oktatás programozása az első magyar nyelvű részletes ismertetése ennek a problematikának. Az oktatás programozásánaK alapelvét:, jelenlegi helyzetét, fejlődési és alkalmazási lehetőségeit a tanár szerepét tárgyalják Ityelszon szovjet, Odenbach és Hochheimer nyugatnémet, valamint Lums- daine amerikai szerzők: „A felnőttoktatás lélektani problémái“ című kötet többek közt ilyen problémákra keresi a választ: vajon befejezettnek tekinthető-e a felnőtt ember lelki fejlődése? Nehezebben tanul-e a felnőtt ember, mint a fiatal? Mikor éri el a felnőtt ember szellemi teljesítőképességének csúcsát? A sorozat további kötetei, mint „A tár- sadalomlélektan és a pedagógia“, „Technikai eszközök a nyelvoktatásban“, „Az alsó tagozati oktatás színvonala“, „Tehetség és különleges képzés“, „Hét szocialista ország oktatásügye“, „Az algoritmusok és a programozott oktatás“, ,,Az oktatás gazdaságossága“, „Nyolc tőkésállam oktatásügye“, „Akceleráció és szexuális nevelés“, „Egész nap az iskolában“ stb., mind megérdemelnék a bővebb ismertetést, helyszűke miatt azonban csak egy mű részletesebb ismertetésére szorítkozunk, egy ma már világszerte ismert tantervi mozgalom elvi alapvetését, pedagógiai programját tartalmazó kötetre. Jerome S. Bruner, „Az oktatás folyamata“ c. tanulmány szerzője a jelen gyakorlatából indul ki, de főképp a közeljövő társadalmi igényeinek a megoldását keresi. Mint ismeretes, az elemi fokú kötelező oktatást a civilizált országokban az ipari forradalom hozta létre, napjainkban a tudományos-műszaki forradalom a középfokú oktatás általánossá tételét sürgeti. A tanítás tartalmát sokkal nehezebb a társadalmi igényekkel egyeztetni, mint egyszerűen megnyújtani a kötelező iskolalátogatás idejét. Bruner szervező munkájával, tudományos tevékenységével előkészítője és fókusza azoknak a nagyarányú tantervi munkálatoknak, amelyek korszerűsíteni akarják az amerikai közoktatást. Ez a rövid, de annál érdekfeszítőbb könyv a tanulásra és a tanításra vonatkozó fogalmainkkal kapcsolatos problémákra keresi a választ. Központi jelentőséget tulajdonít a struktúrának, az összefüggések tanításának. Minden tantárgyban elsősorban az alapfogalmakat kell kialakítanunk, a jelenségek lényegének felfogására kell oktatnunk. Ha az alapfogalmakat renszer- be foglalva, teljes megértéssel sajátítják el a tanulók, könnyen alkalmazni tudják megváltozott feltételek mellett is. Hangsúlyozza az elemző és az intuitív gondolkodás jelentőségét, rámutat arra, hogy ez
