Szocialista Nevelés, 1969. szeptember-1970. június (15. évfolyam, 1-10. szám)
1970-01-01 / 5. szám - Nagy Ernőné: Az óvoda és az alapiskola kapcsolata a gyakorlatban / Óvodai nevelés
PI.: Videl som, že ste statočne pracovali na stavbe. Prajem si, aby sa mu to stopercentne podarilo. Az és kötőszó előtt a fokozó mellérendelő mondatban kitesszük a vesszőt, valamint a következő kötőszavas kifejezések előtt: a to, a tak, a preto, a teda, a predsa, a jednako. Pl. Nechcem to uveriť, a predsa je to pravda. A tárgyi mellékmondatokban akkor használjuk a že kötőszót, ha a főmondat állítmánya észlelést, megismerést, tudást, gondolkodást, jelentést és elhatárolást fejez ki. A tárgyi mellékmondatokban akkor használjuk az aby kötőszót, ha a főmondat állítmánya akarást fejez ki, amely lehet parancs, tiltás, felhívás, figyelmeztetés, tanács, nyomás, kérelem, érdek, megengedés, vágy alkalmasság és lehetőség. Különös figyelemmel kell kísérni, hogy az aby kötőszót olyan tárgyi mellékmondatokban is használjuk, ahol a főmondát jelentést tartalmaz, de csak* abban az esetben, ha egész mondattal fejezzük ki a parancsot, a tiltást és a fenyegetést. Ilyen esetben a magyar nyelvben a mellékmondatban parancsoló módot használunk, a szlovákban kijelentő módot. Pl. Povedz Jankovi, aby sa ihneď vrátil domov. Mondd meg Jancsinak, hogy azonnal térjen haza! A že kötőszót elhagyjuk olyan tárgyi mellékmondatokban, amelyeket a következő névmások, illetve határozók vezetnek be: kto, ktorý, čo, čí, aký, ako, prečo, načo, kde, kam, odkiaľ, kedy, dokedy, odkedy. PI.: Nepovieš mi, kde si bol? — nem pedig: Nepovieš mi, že kde si bol? Ezek lényeges tudnivalók a mondattant illetően, de hangsúlyozzuk, hogy még több apróbb-nagyobb eltéréssel találkozik a pedagógus, és jó, ha róluk pontos feljegyzéseket készít. Óvodai nevelés Az óvoda és az alapiskola kapcsolata a gyakorlatban NAGY ERNŐNÉ központi tanfelügyelő, Bratislava 155 A nevelés céljait mindig a társadalom szükségletei szabják meg. A kommunizmust építő társadalomnak sokoldalúan képzett emberekre van szüksége, akik helyesen tudnak tájékozódni a természetben, a társadalomban és az ember belső világában, akik helyesen tudnak gondolkodni, élni és cselekedni. Az óvodai nevelés-oktatás lehetőségét és szükségességét a kora gyermekkor jelentősége indokolja. A felnőtt emberre jellemző számos tulajdonság gyökerei az első életévekre nyúlnak vissza. „Hogy milyenné válik valaki, az főként attól függ, milyennek nevelték életének ötödik* évéig“, mondja Makarenko. Ma a társadalom, a család, az iskola azt várja az óvodától, hogy egészséges, élménygazdag, érzelemmel telített, nyugodt, harmonikus környezetet teremtsen, ahol a legelőnyösebben fejlődik a gyermek és amely elősegíti személyiségének sokoldalú kibontakozását. Az óvodai nevelés-oktatás közvetlen feladata az iskolára való előkészítés. Olyan alapvető ismereteket, jártasságokat, képességeket kell nyújtania, amelyekre az iskola építhet. Az óvodai nevelés területeit, tartalmát, programját részletesen ismerteti a Nevelőmunka az óvodában, valamint az Egy év az óvodában stb. c. mű. Az iskolára való előkészítés azonban nem önálló területe az óvodai nevelésnek, az óvodai élet rendszeressége, a nevelés tervszerűsége mind szükséges
