Szocialista Nevelés, 1969. szeptember-1970. június (15. évfolyam, 1-10. szám)
1970-01-01 / 5. szám - Bory Antal: Hogyan készítettük elő tanulóinkat a továbbtanulásra / Az alapiskola felsőbb osztályainak problémái
MEGJEGYZÉSEK: 1. Azok a kiinduló szövegek, énekek, és versek, amelyek a javasolt tematikus tervben nincsenek föltüntetve, kihagyandók. 2. Az egyes tanítási egységek módszertani feldolgozása a Gálné-Tóth Etelka—Miklós Imre—Bertókné-Benkovic Mária: Módszertani útmutató a kilencéves alapiskolák 3. osztályának szlovák gyakorlókönyvéhez (SPN, Bratislava, 1964] c. módszertani segédkönyvben található. KRŰG ERZSÉBET a Pedagógiai Kutatóintézet munkatársa Az alapiskola felsőbb osztályainak problémái Hogyan készítettük elő tanulóinkat a továbbtanulásra BORY ANTAL tanító, Felsőszeli Az alapiskola munkájának igényszintjét megmutatja a középiskolába jelentkező, illetve felvett tanulók száma is. Természetes, hogy pedagógiai munkánkat motiválja az a törekvés is, hogy minden egészséges gyermek elvégezze a kilencedik osztályt. A társadalmi igény és a tanítói hivatás parancsa, hogy a népek versenyében alapos felkészültséggel indítsuk a fiatalokat. Tágabb értelemben véve az alapiskola tanulóinak középiskolába való előkészítése nem a kilencedik osztályban kezdődik. Már az előző osztályokban kialakul az osztály élcsapata. A jó osztályfőnök hatékonyan tudja irányítani osztályát. Céltudatos vezetéssel felébreszti és fenntartja tanulóiban a továbbtanulás vágyát. Ebben persze szerepe van az osztály többi tanítójának is. Mit is tehetünk a fenti kettős cél elérése érdekében? Ügy kell alkalmaznom az oktatás alapelveit, hogy tanításom érdekes és vonzó legyen. Kü- löben passzivitást váltok ki sok' tanulóban. Nem könnyű érdekessé tenni a matematikát vagy a nyelvek tanulását az olyan tanulóknál, akikben e tárgyak iránt a képesség is gyenge. Érdeklődést, aktivitást ébreszthet a tanulóban és tudásvágyát fenntarthatja az önálló munkában elért siker élménye, az egészséges versenyszellem, a szemléletesség. Szem előtt kell tartanunk a differenciált oktatás lehetőségeit. Az önálló munkánál a gyengébb tanulók csoportja könnyebb feladatokat kap. Leginkább a matematikára vonatkozik ez. A sikerélmény fakasztotta öröm a gyengébb tanulóban is ambíciót ébreszthet, ezzel szemben a tehetséges tanulót a nehezebb feladat jobban kielégíti és fejleszti képességeit. Iskolánk a tanulási versengésnek három változatát alkalmazta: az ösz- szes osztály közti, a párhuzamos osztályok közti és az osztályon belül az egyéni versengést. A negyedévi osztályozó értekezleten a legjobb átlagot elért osztály kapja a vándorzászlót. A párhuzamos osztályokat a felmérő munkák és dolgozatok alapján lehet összehasonlítani. „Többet ér egy kép ezer szónál.“ Bár ez az állítás túloz, mindig keres150