Szocialista Nevelés, 1968. szeptember-1969. augusztus (14. évfolyam, 1.12. szám)
1969-01-01 / 5. szám - Sz. J.: A pedagógiai sajtó szemléje / Figyelő
FIGYELŐ A pedagógiai sajtó szemléje SOCIALISTICKÁ ŠKOLA Az egységes iskolánkról, a differenciád cióról és a tanítókról rendezett kerékasztal beszélgetést a Csehszlovák Rádió a cseh neveléstudomány oly ismert élenjáró művelőivel folytatta, mint dr. Václav Príhoda egyetemi tanár, dr. M. Cipro docens, a prágai Ped. Kutatóintézet igazgatója, a Károly Egyetem tudományos dolgozói — J. Kotásek docens és mások. Az ott elhangzottakat találjuk meg a folyóirat 1968—69-es iskolai évi első számában. Kritikus szemmel értékelik az 1948-as, az 1953-as iskolatörvényeket, fejtegetik az elmúlt évek iskolapolitikájának tévedéseit. A vita az iskola egységes voltáról, a differenciáció kérdéseiről folyik igen érdekesen. Príhoda prof. a differenciáció lényegét abban látja, hogy ne a tanulónak kelljen alkalmazkodnia az iskolarendszerhez, hanem az iskolának saját tanulóihoz. A beszélgetésből kitűnik, mennyire fontos visszatérni a két világháború közötti reformpedagógia eredményeinek újraértékeléséhez — s habár a tudományban nem úgy megy végbe a rehabilitáció, mint a politikában — a reformpedagógia számos elve a mai bonyolult és nehéz helyzetben is időszerű. Vitathatatlan, hogy ez az irányzat mindig igen magasra értékelte a tanító szerepét, alkotó és kísérletező készségét. Bonyolult probléma címmel dr. V. Haas docensnek az ötnapos tanítási hét problematikájáról rendezett prágai országos értekezleten elhangzott beszámolóját olvashatjuk, amelyben közli a nyitrai Ped. Fakultás gyakorlóiskolán szerzett tapasztalatait, ahol 1968. februárjától közelíti meg a problémát: szervezési szempontból (ez a tanterv módosítását, az órák csökkentését jelenti), valamint a tananyag tartalmi módosításának a szempontjából. Leszögezi, hogy az iskola, a nevelés, a képzés feladata megtanítani a gyermekeket gondolkodni, ez az általános és középfokú képzés anyagának újfajta megközelítését jelenti (a tantárgyak struktu- ralizálását), a másik előttünk álló feladatot az eredményesebb tanítási módszerek keresésében látja. Az ötnapos tanítási hét problematikáját a nevelés következő két szempontjából is megvizsgálja: a) A gyermek egészséges testi és pszichikai fejlődésére való optimális feltételek, b) A gyermek és a szülő kapcsolatának megszilárdítása. A következő cikkben dr. V. Spendla a csehszlovákiai tanítók postgraduális stúdiumának kérdését fejtegeti. A postgraduális stúdium fogalmához szerinte a tanítók továbbképzésének fogalma áll a legközelebb, éveken át a kerületi ped. továbbképző intézetek valósították meg nyári szemináriumokon, kurzusokon. Ma az 1967-es kormányrendeletek alapján a postgraduális stúdiumot kizárólag a főiskolákon és egyetemeken szervezik, azért, hogy a befejezett főiskolai képzést az illető tudományágak legújabb eredményeivel bővítsék. A pedagógusok továbbképzése a következő formákban történik: 1. a főiskolák és egyetemek rendezik az 5—10 évvel ezelőtt végzett tanítók számára. 2. A kerületi Ped. Intézet (KPU) és a Járási Pedagógiai Központ (OPS) rendezi a tanítóképzőben végzett, illetve az idősebb tanítók számára. 3. Önképzés útján. A szerző ismerteti a postgraduális stúdium két jelenlegi Csehországban, illetve Szlovákiában megvalósuló formáját. A problematikát az UNESCO hazánkban rendezett, azonos tematikával foglalkozó nemzetközi konferenciájának anyagával bővíti. A postgraduális stúdium hazai formáinak taglalása után a külföldi nézeteket is vázolja. A lap a továbbiakban a kilencéves alapiskolák nevelési tanácsadójának a helyzetét és feladatait tárgyaló tanulmányt közül, amelyet dr. 0. Báláz docens ösz- szegez a kérdőíves felmérés alapján. A külföldi rovatban többek között a francia iskolatelevízióról olvashatunk. JEDNOTNÁ ŠKOLA A szeptemberi számban dr. E. Stracár tanulmánya a tantervelmélet alapvető kérdéseivel foglalkozik. Tekintetbe véve a tantervnek az oktatási folyamatban betöltőn szabályozó funkcióját, rámutat arra, hogy a tanterv az oktatás meghatározó
