Szocialista Nevelés, 1968. szeptember-1969. augusztus (14. évfolyam, 1.12. szám)
1968-10-01 / 2. szám - Kevés a szemléltető eszköz? / Levelezőink írták
beszédjét, azután így folytatta: .. sem nekem, sem a köztársaság kormányának nem áll legtávolabbi szándékában sem a köztársaság magyarságának el- szlovákosítása és amennyiben sérelem érné a magyarok jogos kulturális igényeit, konkrét esetek feltárásával mindenkor teljes bizalommal forduljanak orvoslás végett hozzám.“ 4. 1933. szeptember 3-án egyesületünk ismét felkereste az elnököt. Hosszasan elbeszélgetett a küldöttség tagjaival és a beszélgetés végén ezeket mondta: „Tudom, hogy a köztársaságban élő magyarok lojálisak lesznek, mert nincs különbség a köztársaságban élő lojális állampolgárok között.“ Mindezeken érdemes elgondolkodni! 5. Végül visszaemlékezem az 1933. évi Pribina ünnepségekre. A rendező bizottság meghívta egyesületünket a szlovák nép nagy nemzeti ünnepére. Egyesületünk engem küldött ki, mint akkori elnököt az egyesület képviseletében és Uhereczky Géza jogi tanácsadót. Az ünnepély hétfői napon volt. Az előtte való napon, azaz vasárnap, az agrárpárt politikai gyűlést tartott Nyitrán a megyeház előtti téren. Ez a gyűlés a jelenlevők elbeszélése szerint nagyon viharos volt, amit az állomás felől a városba haladva az utca kövezetén látható vérfoltok igazoltak. Állítólag a jelenlevő lovascsoportok, az Orol és Sokol sportegyesületek nézeteltéréseinek nyomai voltak. Ezekután lehangolva folytattam utamat a megyeház nagytermébe, amely már zsúfolva volt az ünneplő közönséggel. Amint kerestük helyünket, nagy meglepetésemre Hancko a szlovák tanítóegyesület elnöke, aki a színpadszerü emelvényen rendezkedett, megismert, hozzánk jött és az első sorba ültetett bennünket. Bejelentett, hogy egyesületünk nevében szót kérnék, magyarul. 1—2 perc múlva visszajött azzal, hogy az elnökség nagy örömmel fogadja felszólalásomat és az ünnepi gyűlés megnyitásakor engem szólított az elnök első felszólalónak. Beszédemben a közös történelmi múlt kiemelkedő eseményeiről, a két nép közös természeti adottságaiból vettem példákat, amelyeket az első világháborúban a 31. honvédgyalogezredben szolgált szlovák honvédekkel való beszélgetésből ismertem meg (dr. Hodža is a századomban szolgált). Különösen dr. Hodžának, Mičurának a magyar parlamentben az 1912. évi kormányellenes beszédeikre emlékeztető néhány mondat tetszett, ti. a kormányellenes obstrukció azért volt híres, mert az ellenzéki politikus túlbeszélhette a költségvetés megszavazását tárgyaló időt. Beszédemet nagy tetszéssel fogadták. Ebből is lehet tanulni. Különösen ha a történelmet és a társadalom-tudományt a politika nem egyénileg formált érdekeinek szemüvegén — hanem a tudomány összes kritériumát kielégítő, az egész népközösség valóságszemléletén át vizsgáljuk. KEVÉS A SZEMLÉLTETŐ ESZKÖZ? Csak abban az iskolában, ahol ezzel nem törődnek! Most is 600 fajta mese- és oktató diafilmet rendelhet meg a Magyar Könyvesboltban (Bratislava, Michalská 6). A jegyzéket minden teljesen szervezett alapiskolának még ez év októberében megküldtük. — Kölcsönözze ki a jegyzéket Ön is. Rendeljen minden óvoda, kis-iskola, alap- és középiskola diafilmet. A diafilm nagyszerű szemléltetési lehetőség. Éljünk lehetőségeinkkel. Például a Köbölkúti, Udvardi, Nagymegyeri Alapiskolákban 700—1200 diafilm van. Miért nincs az Ön iskolájában ennyi diafilm? Ez az utolsó lehetőség, hogy behozza esetleges lemaradását. Kérje ehhez a szülök segítségét is. Helyreigazítás: Közöljük olvasóinkkal, hogy szeptemberi számunkban a „Készítsünk segédeszközöket“ c. írás szerzője jedlicska Júlia, komáromi tanítónő. 71
