Szocialista Nevelés, 1968. szeptember-1969. augusztus (14. évfolyam, 1.12. szám)
1968-10-01 / 2. szám - Medriczky Kornélné: A biológia és a kémia kapcsolata
A jód előfordul a tengeri növényekben és az emberi szervezetben a pajzsmirigyben, ahol fontos élettani szerepe van. Hiánya vagy túltengése súlyos megbetegedést okoz (golyva, Basedow-kór). A jód alkoholos oldata jódtinktúra néven ismert fertőtlenítő. A kén előfordulásával kapcsolatban ismételtetjük a természetrajz ásványi részében tanultakat a szulfidokról. A kén az élő szervezeteket felépítő fehérjék csaknem mindegyikében előfordul. Nagy mennyiségben használják a mező- gazdasági kártevők ellen. Kénporral irtják a komló kártevőit, a lisztharmatot, gombabetegségeket. Kénnel porozzák be a szőlőt a filoxéra ellen.. Fontos a bőrgyógyászatban is mint kénes szappan. Vegyületei közül a kénhidrogén (H2S) a fehérjék bomlásakor keletkezik, záptojás, rothadt répa, káposzta bűze ettől ered. A kéndioxid (SO2) zöldnövényre érzékenyen hat, gombacsírát öl, fertőtlenítő. A komlót, árpát, szárított gyümölcsöt kénezik vele. A kénsav (H2 SCU) a szerves anyagokat roncsolja — elszenesíti. Sói: Na2S04 gyógyszer MgS04 K2SO4 műtrágya CuS04 ZnSCU fertőtlenítő FeS04 A kénvegyületek mind az állati, mind a növényi sejtek fő alkotói, s ezek a ve- gyületek az élő szervezet állandó táplálékát alkotják. Legtöbb kénre a növényeknek van szükségük, mert csak a növény képes előállítani azt a fontos szerves anyagot, a fehérjét, mely az állati és az emberi szervezetnek is legfőbb építőanyaga, s amelyet a növényi táplálék biztosít a szervezet számára. Szelén a bőrön fájdalmas sebet ejt. A nitrogén elfordulásával kapcsolatban ismételtetjük az ásványtanban tanultakat a nitrátokról. A nitrogén minden fehérjében vegyileg van kötve.. A növény nitrogénszükségletét a talajban levő nitrogén- tartalmú sókból, a nitrátokból nyeri. A levegő nitrogénje a növények számára elérhetetlen és el is veszne számukra, de a hüvelyes, pillangós virágú növények és a lóhere gyökerein csoportosan élő talajbaktériumok megkötik a levegő szabad nitrogénjét, és vegyület alakjában átadják a növénynek. A zöld növények testében a nitrogén szervetlen vegyületei szerves anyagokká, fehérjékké asszimilálódnak. A fehérjéket csak a növények tudják előállítani. A növényi fehérje viszont az élőlények nitrogénforrása. Ha növényi vagy állati szervezet elpusztul, a talajba kerül, a fehérjék felbomlanak. A nitrogénből NH3 ammónia keletkezik, amit a talajban élő nitrifikáló baktériumok nitrátokká oxidálnak s ezeket a zöld növények újra feldolgozzák. így a nirtogén körforgást végez a természetben. A húsevő növények (hízóka, kancsóka) rovarok testéből szerzik meg a szükséges nitrogént, ha nem jutnak a talajból hozzá. A kimerült talaj nem tud elég nitrogént adni a növénynek, ezért nitrogéntartalmú műtrágyával pótolják: NaN03, NH4NO3 stb. A nitrogén vegyületei közül az ammónia NH3 a fehérjék felbomlásakor keletkezik; WC, trágyadomb környékén érezhető kellemetlen szaga. A salétromsav HNO3 a bőrön sárga foltot ejt, mert a fehérjéket megsárgítja. A foszfor is biogén elem. Előfordul a növényi és állati test élő anyagában: idegszövet, sejtmag, vér, csont, fogállomány, tej, tojássárga, növényi magvak (bab) tartalmazzák. A foszfor sóit a növény a talajból veszi fel. A foszforvegyületek a növényekből a növényevők, majd húsevők testébe jutnak és az elhalt állatok és növények feloszlásával ismét visszakerülnek a talajba. Tehát a foszfor is körforgást végez a természetben a talaj, a növény- és állatvilág közt. A talaj foszfortartalmát műtrágyával pótolják: szuperfoszfát, Thomasz salak, csontliszt. A sárga foszfor gőze mérgező, belégzése az állkapocs csontjainak bomlását okozza, 0,1 gramm foszfor a gyomorban halált okoz. Égő foszfor a bőrön nehezen gyógyuló sebet okoz. A háborús foszforgyújtóbombák hatása borzalmasan pusztító volt. A foszforsav H3PO4 gyenge sav, nem mérgező, enyhén savanyú ízű, üdítő italokat készítenek belőle az amerikai államokban. Gyógyszer gyártására is használják. Az arzén és vegyületei mérgezők. Kis mennyiségben a hagyma és fokhagyma tartalmazza. Az arzénhidrogén AsH3 hevítve felbomlik (4 AsH3 hő AS4 + 6H3), a bírósági szakértők ezzel a reakcióval, ún. Marsh-próbával vizsgálják meg, hogy a hulla gyomrában volt-e arzén. Az ar- zéntrioxid АэзОз erős méreg, 0,1 g-ja halált okoz. A szervezet azonban, ha rendszeresen adagolják, megszokja és ilyenkor a halálos adagnál jóval nagyobb mennyiség sem okoz megbetegedést vagy halált. Fogideg-érzéstelenítésre használják, gyógyszereket készítenek belőle, igen kicsiny adagolásban hizlaló hatású. Felhasználják mezőgazdasági kártevők irtására, gyümölcsfák, erdei növények permetezésére is alkalmazzák. Az arzénklorid AsCb harci vegyszer: mérgező köd, a légzőutakat köhögésre ingerli. hashajtó növénypermetező szer növénypermetező szer
