Szocialista Nevelés, 1968. szeptember-1969. augusztus (14. évfolyam, 1.12. szám)

1969-05-01 / 9-10. szám - Emeljük az 1. osztályokban folyó oktató-nevelő munka színvonalát!

A számonkérés és osztályozás problematikája nagyon szerteágazó. Ter­jedelmesebb munkát igényelne, hogy annak minden fontos kérdését rész­letesen tárgyaljuk. Az említett elvi és módszertani kérdésekben nem törekedhetünk teljességre, mégis úgy véljük, hogy több, eddig nem telje­sen tisztázott problémára rávilágítottunk, s ezzel is hozzájárultunk az év végi osztályzatok megítélése nehéz munkájának megkönnyítéséhez. EMELJÜK AZ 1. OSZTÁLYOKBAN FOLYÓ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA SZÍNVONALÁT! * A A nevelési és oktatási követelmé­nyeknek és az iskolába lépő gyerme­kek fejlettségi szintjének megismeré­se Minden tervszerű oktató-nevelő te­vékenység alapja a célok és követel­mények pontos meghatározása, továb­bá azoknak a gyermekeknek mélyre­ható ismerete, akiket nevelni a fel­adatunk. A célok és követelmények meghatá­rozásához alapvető segítséget nyújt a tanterv. Ezek tanulmányozása és mélyreható ismerete minden pedagó­gus elsőrendű kötelessége. Nehezebb feladat az adott gyermek­csoport megismerése. Ehhez egyrészt tanulmányozni kell az adott korcso­port általános életkori sajátosságait, másrészt egyénenként és összessé­gükben meg kell figyelnünk a gond­jainkra bízott gyermekeket. A megismerés egyik eszköze a c s a- ládlátogatás. Minden pedagó­gusnak törekednie kell arra, hogy mi­előbb megismerje új tanítványainak életkörülményeit, a gyermekekkel való otthoni bánásmódot. A családilátoga­tásokat arra is fel kell használni, hogy feloldjuk a gyermeknek (de néha a családnak is a magyar tannyelvű) iskolától való esetleges idegenkedé­sét. * A Művelődésügyi Minisztérium módszer­tani levele alapján (Tankönyvkiadó, Bu­dapest, 1964) Közvetlenül a családból érkező gyer­mekeknél kedvezőbb helyzetben van­nak az óvodai nevelésben részesült 1. osztályosok. Az ő felkészülésükkel, megismerésükkel már foglalkoztunk a Szocialista Nevelés 1969 márciusi számában a 225—227. oldalon. Az óvónőtől a gyermekekről készí­tett írásos jellemzést kérni tilos. Sok­kal többet ér az ilyen írásos feljegy­zéseknél a közvetlen beszélgetés a gyermekek életkörülményeiről, tulaj­donságaikról. A tanító elsőrendű fel­adata legyen az óvoda egész munká­jának, az azt szabályozó útmutatások­nak alapos ismerete. Enélkül kellően nem biztosítható az 1. osztályokban a nevelés folyamatossága. A hatéves gyermekek fiziológiai és pszichikai szempontból általában al­kalmasak az iskolai életre és a tanul­mányi feladatok megoldására. Akad­hatnak azonban a hatévesek között testi, érzékszervi vagy súlyos értelmi fogyatékosok is, akik számára az álta­lános iskola nem tud megfelelő peda­gógiai feltételeket biztosítani. Ezért a tanköteles korba lépő gyermekeket ajánlatos orvosi vizsgálat után felven­ni az általános iskola 1. osztályába. A tanköteles korba lépő gyermekek orvosi vizsgálata a gyermek testi fej­lettségének, továbbá a tanulmányait befolyásoló esetleges testi, érzékszervi vagy súlyos értelmi fogyatékosságának megállapítására terjed ki. Az utóbbi időben több helyen ún. iskolaérettségi vizsgálatokat végeznek az egészségügyi intézmények. Ezek a 268

Next

/
Oldalképek
Tartalom