Szocialista Nevelés, 1968. szeptember-1969. augusztus (14. évfolyam, 1.12. szám)
1969-05-01 / 9-10. szám - Emeljük az 1. osztályokban folyó oktató-nevelő munka színvonalát!
A számonkérés és osztályozás problematikája nagyon szerteágazó. Terjedelmesebb munkát igényelne, hogy annak minden fontos kérdését részletesen tárgyaljuk. Az említett elvi és módszertani kérdésekben nem törekedhetünk teljességre, mégis úgy véljük, hogy több, eddig nem teljesen tisztázott problémára rávilágítottunk, s ezzel is hozzájárultunk az év végi osztályzatok megítélése nehéz munkájának megkönnyítéséhez. EMELJÜK AZ 1. OSZTÁLYOKBAN FOLYÓ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA SZÍNVONALÁT! * A A nevelési és oktatási követelményeknek és az iskolába lépő gyermekek fejlettségi szintjének megismerése Minden tervszerű oktató-nevelő tevékenység alapja a célok és követelmények pontos meghatározása, továbbá azoknak a gyermekeknek mélyreható ismerete, akiket nevelni a feladatunk. A célok és követelmények meghatározásához alapvető segítséget nyújt a tanterv. Ezek tanulmányozása és mélyreható ismerete minden pedagógus elsőrendű kötelessége. Nehezebb feladat az adott gyermekcsoport megismerése. Ehhez egyrészt tanulmányozni kell az adott korcsoport általános életkori sajátosságait, másrészt egyénenként és összességükben meg kell figyelnünk a gondjainkra bízott gyermekeket. A megismerés egyik eszköze a c s a- ládlátogatás. Minden pedagógusnak törekednie kell arra, hogy mielőbb megismerje új tanítványainak életkörülményeit, a gyermekekkel való otthoni bánásmódot. A családilátogatásokat arra is fel kell használni, hogy feloldjuk a gyermeknek (de néha a családnak is a magyar tannyelvű) iskolától való esetleges idegenkedését. * A Művelődésügyi Minisztérium módszertani levele alapján (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964) Közvetlenül a családból érkező gyermekeknél kedvezőbb helyzetben vannak az óvodai nevelésben részesült 1. osztályosok. Az ő felkészülésükkel, megismerésükkel már foglalkoztunk a Szocialista Nevelés 1969 márciusi számában a 225—227. oldalon. Az óvónőtől a gyermekekről készített írásos jellemzést kérni tilos. Sokkal többet ér az ilyen írásos feljegyzéseknél a közvetlen beszélgetés a gyermekek életkörülményeiről, tulajdonságaikról. A tanító elsőrendű feladata legyen az óvoda egész munkájának, az azt szabályozó útmutatásoknak alapos ismerete. Enélkül kellően nem biztosítható az 1. osztályokban a nevelés folyamatossága. A hatéves gyermekek fiziológiai és pszichikai szempontból általában alkalmasak az iskolai életre és a tanulmányi feladatok megoldására. Akadhatnak azonban a hatévesek között testi, érzékszervi vagy súlyos értelmi fogyatékosok is, akik számára az általános iskola nem tud megfelelő pedagógiai feltételeket biztosítani. Ezért a tanköteles korba lépő gyermekeket ajánlatos orvosi vizsgálat után felvenni az általános iskola 1. osztályába. A tanköteles korba lépő gyermekek orvosi vizsgálata a gyermek testi fejlettségének, továbbá a tanulmányait befolyásoló esetleges testi, érzékszervi vagy súlyos értelmi fogyatékosságának megállapítására terjed ki. Az utóbbi időben több helyen ún. iskolaérettségi vizsgálatokat végeznek az egészségügyi intézmények. Ezek a 268