Szocialista Nevelés, 1968. szeptember-1969. augusztus (14. évfolyam, 1.12. szám)

1968-09-01 / 1. szám - Hasák Vilmos: Pedagógusaink sikeres szereplése a szlovákiai döntőben

2. ha nagy eltérések mutatkoznak ütemfejlesztés, időmérés nélkül,

3. ütemgyorsító másolás, tollbamondás és emlékezetből való írás.)

A második félévtől kezdődően sima felületű füzetbe írnak a tanulók (kb. 10 órában), hogy alkalmassá tegyük írásukat a 6—9. évfolyam célkitűzéseinek magvalósítására.

1. sima felületen, sorvezetővel írnak 5 órában,

2. sima felületen, sorvezető nélkül 5 órában.

A szövegírás témaköre szerint állítjuk össze az óratervezetet.

A második félév további 3 óráját

Felhasznált irodalom:

íráselemzésre használjuk fel, arányosan elosztva a sima felületű füzetbe történő szövegírás órái között.

3 óránk marad postai nyomtatványok kitöltésére.

Év végi követelmény az 5. évfolyamban: 1 perc alatt 45—50 betűt kell leírniuk a tanulóknak sima felületű füzetbe, tetszetősen, jól olvashatóan, kellő sebességgel és folyamatosan.

Ennek a követelménynek a teljesítéséhez azonban minden évfolyam tanítójának hozzá kell járulnia a maga türelmes, pontos, jó módszertani alapokon nyugvó, rendszeres munkájával!

Václav Репс: Metodika psaní SPN Praha 1961.

Kézikönyv az általános iskolák tanítóiszámára, 1—4. osztály; Tankönyvkiadó, Budapest.

Pedagógusaink sikeres PEDAGÓGIAI FELOLVASÁSRÓL

szereplése

a szlovákiai döntőben

HASÄK VILMOS, Ped. Kutató Intézet, Bratislav;

1954 óta immár tizenötödször vált lehetővé, hogy a szlovákiai pedagógusok országos versenyen számoljanak be az oktató-nevelő munkában bevált kezdeményezéseikről, elért eredményeikről, értékes tapasztalataikról. Amint a Szocialista Nevelés olvasóit már röviden tájékoztattuk, ebben az évben a magyar tannyelvű iskolák tanítói és tanárai közül heten szerepeltek pedagógiai felolvasásukkal Banská Bystricán a szlovákiai tapasztalatcsere-verseny döntőjében.

Az alábbiakban ismertetjük azokat a munkákat, amelyeknek szerzői arról számoltak be, miképpen érvényesítik módszertani gyakorlatukban a pedagógiai elmélet megállapításait és a szakirodalomból merített ismereteket.

FORIS FERENCNÉ, a Rozsnyói Kilencéves Alapiskola tanítója, „Hogyan szemléltetek a nyelvtanórán a 6—9. osztályban“ című pedagógiai felolvasásában az oktató-nevelő munka eredményességét biztosító, egyik alapvető követelménnyel, a szemléltetéssel foglalkozik sokoldalúan. Az oktatás során az a célja, hogy növendékei a magyarórákon mielőbb elsajátítsák a nyelvtani és helyesírási tudnivalókat. Leírja, hogy miképpen világítja meg a tanulóknak az igényesebb nyelvi jelenségeket. Óráin a szemléltetés lehetőségeinek és módozatainak széles skáláját alkalmazza. Oktató-nevelő munkájában különös figyelmet szentel a magyar nyelv differenciált oktatásának, és a szemléltető anyag kiválasztásakor szem előtt tartja a nevelési célt is.

E pedagógiai felolvasás szerzője közkinccsé teszi értékes tapasztalatait, de nem rejti véka alá tévedéseit sem. Saját munkájáról számol be, és bemutatja, hogyan szemlélteti a különböző osztályokban az egyes tárgyköröket a hangtani ismeretektől kezdve a mondattani problémák ábrázolásáig. A hagyományos 2