Szocialista Nevelés, 1966. szeptember-1967. augusztus (12. évfolyam, 1-12. szám)

1967-07-01 / 11-12. szám - Tankó László: Az 1945 utáni jelenkori irodalom a 9. évfolyamban

Janikovszky Éva

—

—

—

—

2

1,30

József Jolán

1

—

8

—

—

5,85

Karinthy Ferenc

—

—

10

—

—

6,50

Kertész Erzsébet

—

—

1

—

9

6,50

Mesterházi Lajos

—

—

16

—

—

10,40

Móricz Virág

—

1

3

—

—

2,60

Németh László

3

—

8

—

7

11,70

Ortutay Gyula

—

1

—

—

—

0,65

Palotai Boris

1

—

8

1

3

8,45

Rudnyánszky Gyula

1

—

—

—

—

0,65

Sánta Ferenc

4

—

—•

—

6

6,50

Simon István

—

—

1

—

—

0,65

Simon Lajos

1

—

—

—

—

0,65

Somogyi Gyula

1

—

—

—

—

0,65

Szabó Magda

10

—

—

3

12

16,25

Szabó Pál

—

—

1

—

—

0,65

Szántó György

—

—

—

—

15

9,75

Szász Imre

—

—

—

—

2

1,30

Szepesi György

1

—

1

—

—

1,30

Passuth László

—

—

1

—

—

0,65

Rejtő Jenő

—

—

2

—

—

1,30

Thury Zsuzsa

8

—

1

—

15

15,60

Várnai Zseni

—

4

—•

6

—

6,50

Veres Péter

—

15

—

—

—

9,75

Vidor Miklós

—

—

—

—

2

1,30,

Az öt kutatott osztályban összesen 43 író és költő neve szerepelt. Legtöbbet, 20-at a bratislavaiak soroltak fel, legkevesebbet a nagybalogiak, mindössze 5 írót. Az átlag: 13 író osztályonként. Ha tehát egy pillantást vetünk a kimutatásra, rögtön szembetűnik, hogy a városi iskolákban több mint kétszerese a felsorolt íróknak a száma a vidéki iskolákkal szemben. Olyan író, aki mind az öt iskolán szerepelne, egy sincs. Ez persze arra mutat, hogy a jelenkori irodalommal rendszeresen eddig nem foglalkoztak. Négy Iskolán már ketten szerepelnek: Fekete István és Palotai Boris. Három iskolán már többen is szerepelnek: Illyés Gyula, Dobozy Imre, Hegedűs Géza, Szabó Magda, Thury Zsuzsa, Németh László.

Az egyes írók szereplésének az átlagát véve sorban a következő írókat ismerik a legtöbben: Illyés Gyula (a vizsgált tanulók 26,65%-a), majd Fekete István (22,10%), Szabó Magda (16,25%), Thury Zsuzsa (15,60%) és Németh László (11,70%).

A felsorolás meglehetősen széles skálájú. Megtaláljuk benne mind a mai irodalom immár klasszikusokká vált legjelentősebb képviselőit (Illyés Gyulát, Németh Lászlót, Veres Pétert), mind pedig a legfiatalabb korosztályt (Sánta Ferenc, Fejes Endre, Simon István, Galambos Lajos stb.) Fekete István (aránylag magas — 22,10 — százalékban való, Thury Zsuzsa, Kertész Erzsébet, Fazekas Anna, Beczássy Judit, Janikovszky Éva szerepléséből pedig arra következtethetünk, hogy a tanulók alapjában véve ismerik és forgatják az ifjúsági irodalmat is.

Az 5 osztályban felsorolt 43 író közül csupán hatot (6) sorolhatunk a költők közé, a többi 37 a prózaírást képviseli. Ez arra enged következtetni, hogy a tanulók eléggé olvasnak, mert a prózaírókat inkább olvasmányok, írások alapján ismerhetik, mintsem hallásból. Ha persze ezzel kapcsolatosan azt a kérdést vizsgáljuk, hogy ezekkel az írókkal — költőkkel, illetve ezek műveivel mennyiben találkozhattak a tankönyvekben, a következőket állapíthatjuk meg. A 6., 7. és 8. évfolyam tankönyvei alapján a magyarországi irodalomból: Győry Dezső, József Jolán, Illés Béla, Simon István, Füsl József, Simon Lajos, Szebeni Ilona és Szabó Lőrinc műveivel, illetve nevével találkozhattak eddig. Ez pedig, ha a kutatás eddigi eredményével összevetjük, azt jelenti, hogy bár a felsorolt írókat három kivételével (Füsi J., Szebeni I. és Szabó Lőrinc) mind említik, mégis a felsorolás 90,48 százaléka új név.

Ez pedig örvendetes, mert ezekkel nagyrészt az iskolán, illetve a kötelező tananyagon kívül kellett találkozniuk, amint írják, olvasmányaik alapján, rádión,

331