Szocialista Nevelés, 1966. szeptember-1967. augusztus (12. évfolyam, 1-12. szám)
1966-09-01 / 1. szám - Bertók Imre: A szlovák nyelv tanításának módszertani alapelvei
zük. Az ismeretlen szavakat magyarázhatjuk: természetes szemléltetéssel, körülírással, gesztusokkal, mimikával, szionimákkal, antonímákkal, croquis- kal (vázlatrajz). A lénye abban van, hogy az idegen szót az anyanyelv közvetítése nélkül asszociálja a tanuló. Előfordulhat olyan eset, hogy feltétlen szükséges az anyanyelv használata. Ilyen esetben szorítkozzunk vagy az óra elejére, vagy az óra végére. Ne szakítsuk meg az egynyelvűséget. A kétnyelvűség a nyelvtannál, a kezdeti szakaszon kapjon csak helyet, különben csak szlovákul follyék az oktatás. V. A nyelvi építőelemek automatizálásának elve — amely a strukturalista nyelvészet alapján összeállított programozott tankönyv lényegéből adódik. A mondatok tömege visszavezethető egészen kis számú mondatra, ún. struktúrára (mondatcentrumra, magmondatra). Egy elemi mondat (struktúra) konkrét jelentésű szavakból és funkcionális morfémák (ragok, jelek, képzők = formánsok) szigorúan kötött rendszeréből áll. A mondatok halmazából az elemi mondatok kihámozása a transzformációs analízis útján történik. Az elemi mondatokból a generatív nyelvtan alkalmas mondatokat alkot bizonyos műveleti szabályok alkalmazásával. A folyamat vázlata: mondat- struktúrákat transzformációs (átalakító) és szubsztitúciós (behelyettesítő) gyakorlatok útján mondatmodellekké alakítunk, levonjuk a mondatképletet. A struktúrák szintézise nyújtja a bonyolultabb szerkezeteket és szerkezet- csoportokat. A tudatosan automatizált szerkezetcsoportok és szintagmák bevésése folytán érkezik el a tanuló az idegen nyelven való gondolkodás fo' kára. A nyelvi mondatmodellek analógiás alapon elősegítik a gondolatközlés reflexszerű megformálását az idegen nyelven. Központi hely illeti meg a strukturális grammatikában a mondattant. Az alapmondatnál tisztázni kell, hogy a szlovák nyelv természetéből kifolyólag a közlő vagy a kérdő mondat viszi-e el a pálmát. A német nyelvben pl. a kérdő mondatok többsé ge alkotja a magmondatokat. Az élet bői kell kiindulnunk, talán a kisebbek többet kérdeznek, a nagyobbak többet közölnek. VI. Az idegen nyelven való gondolkodás elve — amely a nyelvismeret legmagasabb stádiumából adódik. Alap- követelményét így summázhatnánk: „... az idegen nyelvűség maximális biztosítása a szóbeliség nagymérvű előtérbe állításával, az anyanyelv minél nagyobb arányú, esetenként teljes kiszorítása.“ Elérése az idegen nyelv tanulásának betetőzése. Realizálásáig több negatív tényezőt kell semlegesíteni. Fel kell oldani azt a szorongást, el kell távolítani azt a gátlást, le kell küzdeni azt a nyelvi barriérát, melyek nyomasztólag hatnak az idegen nyelven beszélőre. Ki kell kapcsolni azt az interferenciás hatást, amely két rokon idegen nyelv egyidejű tanulásánál törvényszerűen fellép, az orosz nyelv zavaró hatása áll fenn a szlovák nyelv tanulásánál. A transzfer hajlam eltávolítása, mely felé könnyen inklinálódnak azok, akik a dolgok könnyebb végét keresik. S ebből a tükörfordítások sok mosolyt derítő figurája születhetik meg. Az idegen nyelven való gondolkodás egyik jelentős állomása a szlovák idiómák, szlovakizmusok automatizálása. Az idegen nyelven való gondolkodás megkívánja az analógiás érzék fejlesztésének magas szintjét, melyet a következő fokozatok rendszeres betartásával érhetünk el: a) Az idegen nyelv rendszeres hallgatása (rádió, film, televízió, előadások, érintkezés). b) Az idegen nyelv állandó beszé- lése. c) Az idegen nyelven való gyakori szintetikus olvasás. d) Az idegen nyelven írásban történő közlés (fogalmazás, stiláris gyakorlatok). A beszéd végeredményben készségek, szokások, jártasságok rendszere, melyeket állandó gyakorlással tökéletesíthetünk, mint pl. a zongorajátékot, futballt stb. A drillnek a szoká- kások kialakításában az idegen nyelv tanulásában fontos szerep jut, de ne a
