Szocialista Nevelés, 1966. szeptember-1967. augusztus (12. évfolyam, 1-12. szám)

1966-11-01 / 3. szám - Hasák Vilmos: Pedagógusaink helyes és eredményes kezdeményezései

merteti meg tanítványaival az irodalmat. Mint érdekességet kell megemlíteni, hogy a szerző összehasonlítja saját tapasztalatait más pedagógusok hasonló felméréseivel. A szerző második díjat kapott.

MOLNÁR ANDRÁS, a Csatai Kilencéves Alapiskola tanítója, a „Szaktantermi zeneoktatás“ című pedagógiai felolvasásában a modern zenei nevelés kérdéseivel foglalkozik. Bár a zenei nevelés gerince az éneklés, szerves része a zenehallgatás is. A szerző azt a célt tűzte maga elé, hogy a zenehallgatást — a zenei nevelés legelhanyagoltabb alkotóelemét — az énektanítás színvonalára emelje. Bemutatja, hogyan lehet a tanulókat elvezetni a népdaloktól a műdalok, daljátékok, operák élményszerű hallgatása útján a szimfonikus zene megértéséhez. Szem előtt tartva a serdülő ifjúsági érdeklődési körét, a könnyűzene élményszerű hallgatásáról sem feledkezik meg. Munkájában részletesen foglalkozik a zenei szaktanterem berendezésével, felszerelésével, és kitér a zenei klubdélutánok küldetésére is. Legfőbb célja, hogy a tanulókkal megértesse és megszerettesse a komoly zenét, ezért a sok-sok zenemű iskolai feldolgozása során különös figyelmet szentel a művészi élménynek, az élményszerű zenehallgatásnak. A modern zenehallgatással kapcsolatban azt is bemutatja, hogyan lehet az órán az audiovizuális segédeszközök alkalmazásával a zenei szaktanterem nyújtotta lehetőségeket kiaknázni. A szerzőt második díjjal jutalmazták meg.

DURUTTYA ISTVÁN, a Kassai Gépipari Középiskola tanára, a testnevelés időszerű problémáival foglalkozó munkájában az osztályozás kérdését veti fel. A szerzőt az a szándék vezeti, hogy a tanulók teljesítményeit a testnevelésórán a lehető legtárgyila- gosabban értékelje, mert a tanulók munkaerkölcse nagymértékben függ az osztályozástól. Ez a pedagógiai felolvasás meggyőző módon mutatja be, miképpen lehet a tanulókat a pontosan megszabott követelmények alapján a házi gyakorlatok segítségével aktivizálni és arra serkenteni, hogy ügyességüket^ rendszeres testedzéssel

fokozzák. A szerző nemcsak az alapvető követelményekkel, hanem megállapításuk módjával is megismertet bennünket. Az általánosan elfogadott elméleti megállapításokból kiindulva azt fejtegeti, hogy a testnevelő tanító vagy tanár akkor osztályoz helyesen, ha a statisztikai adatok alapján kiszámított átlagokból és a tanulók testi fejlődésére vonatkozó állandó tényezőkből indul ki.

Ezt a testnevelő tanítók és tanárok érdeklődésére számot tartó munkát második díjjal tüntették ki.

GÄGYOR JÓZSEF, a Tallósi Kilencéves Alapiskola tanítója, „Tájszavak, mondák, adomák, szólások és babonák gyűjtése“ című pedagógiai felolvasásában újszerű témát dolgozott fel.

Tanítványai közreműködésével ösz- szegyűjtötte a környékbeli falvakban használatos tájszavak jelentős részét, és a kiejtésmód jellemzőbb sajátságai szerint csoportosította őket. Munkájában a kettős alakok létjogosultságára is rámutat. Ezeket szintén összegyűjtötte, és megismertette velük a tanulókat. Külön fejezetben közli az ösz- szegyűjtött mondákat, adomákat, szólásokat és babonákat. A tájszógyűjtemény és az említett kettősségek tárgyalása arról tanúskodik, hogy a szerző a nyelvi jelenségek jó megfigyelője. Gágyor József arra törekszik, hogy a nyelvjárási környezetben élő tanulókkal elsajátíttassa az irodalmi nyelvet, illetve a köznyelvi kiejtést, és elősegítse tanítványai helyesírástudásának valamint kifejezőkészségének magasabb színvonalra való emelését. A szóban forgó dolgozat érdekes és nyelvészeti szempontból is értékes tanulmány. A szerző külön dicséretet érdemel, hogy fiatal pedagógus létére ilyen komoly téma feldolgozására vállalkozott. Munkáját harmadik díjjal u- talmazták.

Amikor a pedagógiai felolvasások szerzőinek a sikeres szerepléshez a Szocialista Nevelés hasábjain mindannyiunk nevében gratulálunk, egyúttal annak a reményünknek adunk kifejezést, hogy a Szlovákiai Tankönyv- kiadó a közeljövőben valamenyi pedagógus közkincsévé teszi a szerzők sokoldalú, értékes tapásztalatait.

80