Szocialista Nevelés, 1966. szeptember-1967. augusztus (12. évfolyam, 1-12. szám)
1966-10-01 / 2. szám - Deme László: Nyelvi nevelés és beszédkultúra II. / Nyelvművelés
hatjuk szünet nélkül is. Viszont eléggé nagy a szünet akkor, ha a tagmondatokat kötőszó nélkül kapcsoljuk egymáshoz: ilyenkor a szünet mintegy a kötőszót helyettesíti a tagolásban: Bevallotta: ő a tettes; A szerszámokat fogjátok meg, hozzátok haza; Eltévedt: nem ismerte az utat. Mondatrészek között főleg akkor tartunk szünetet, ha egyenrangúak, s így viszonyuk mellérendelő: Könyvét, füzetét, táskáját otthon hagyta; Huszonnegyedikén, karácsony estéjén tért haza; Szelíd, engedelmes gyerek volt. De lehet szünet például alany és állítmány között, főleg ha az állítmány névszói, és a viszony azonosító: Modor bortermő vidék; A len ipari növény. — Szünet készítheti elő általában a mondathangsúlyos, a legnagyobb nyomatékú részt is: Horváthot párttitkárrá választották. A mondatba ékelődő közbevetett részt szünetpár fogja körül; azaz előtte is, utána is rövid szünetet tartunk: Böskét — talán még nem hallottad — másodszor is megoperálták; A csipketeát (én úgy tudom) csak forrázni szabad. Sokszor számít közbevetésnek az értelmezés viszony is: Zrínyit, a költőt, nem vadkan ölte meg; Tegnap — szombaton — még esett az eső. 4. A beszédiram, beszédtempó egyénenként, s azon belül is helyzet, tárgykör, alkalom szerint változó. Felgyorsítása alkalmas lehet az előadott rész izgalmas voltának érzékeltetésére; lelassítása nyomatékot adhat a mondanivalónak. 5. Hogyan fest mindezek ismeretében egy adott szövegnek értelmező felolvasásra való előkészítése? A legelső feladat a felolvasandó szövegnek gondos nyelvi-stilisztikai végig- elemzése, hogy rezdületnyi pontossággal megértsük az író gondolatait, érzelmi és akarati intenciót. A szöveg megértése alapfeltétel; a félreértés vagy beleér- telmezés vétség a szerzővel szemben; a reprodukáló felolvasót abszolút és teljes alázat kötelezi az eredeti mű iránt. — Az ilyenfajta végigelemzésre példát mutattunk közleményünk első részében. Ami ott pusztán, nyelvtani-stilisztikai gyakorlatnak látszhatott, s így némileg talán öncélúnak, az itt már a művészi visszaadás előkészítésének, s így első hasznos lépésnek bizonyul. Tökéletes, aprólékos megértés nélkül nincs tökéletes, a szöveg minden árnyalatát híven visszaadó tolmácsolás. Az elemzés eredményeit és tanulságait felhasználva, az értelmező felolvasás előkészítése a következő ütemekre bomlik. aj Elemzéskor megállapítottuk a szöveg műfaját és stílusszintjét. Most ehhez megfelelő hangfelvételt keresünk. Karikás Frigyes elbeszélésénél maradva: példaszövegünk könnyed elbeszélő stílusú; de nem humoros, inkább itt-ott csipkelődő, alapjában véve azonban komoly hangvételű. Az 1919-es magyar proletárdiktatúra önvédelmi harcáról szól, egy részt vevő szemtanú direkt előadásában (az író maga a narrátor és a főszereplő). Elismeri a proletariátus akkori hősi erőfeszítését, s gúnyosan elítéli ennek belső hátráltatóit. — Alaphangúk tehát kedélyesen komoly, nem patetikus, de nem is humorizáló; s a rendőrökről szóló részbe bizonyos lenéző — de inkább csúfolkodó, mintsem ostorozó — árnyalatnak kell keverednie. b) Ez után mondatonként végigmenve, a már elvégzett elemzés tanulságainak felhasználásával, megállapítjuk az egyes kisebb részletek (tagmondatok) általános hangerejét, magassági fekvését; az őket elválasztó szünetek helyét és időtartamát. — Az első mondatot véve példának: A dolog úgy történt = abszolút főmondat, tehát legnagyobb átlagerő, legmagasabb hangfekvés; utána az erő- és magasságbeli váltás előkészítésére közepes tartamú szünet a hogy előtt. hogy a Verbőczi zászlóaljat... 1919. május 1-én leváltottuk = közepes hangerő és közepes magassági fekvés, mert az előzőnek alárendelt rész; a megszakítás után ugyanúgy folytatva, ahogy elkezdődött, mert egyetlen egységes mellék- mondat. Utána közepes időtartamú szünet, minthogy eléggé testes, és vele 55
