Szocialista Nevelés, 1966. szeptember-1967. augusztus (12. évfolyam, 1-12. szám)
1967-07-01 / 11-12. szám - Heimler László: A magyar tanítóság és a Szocialista Nevelés / Hírek
jövőben nyomtatásban is napvilágot látnak. Ehhez az erkölcsi fedezet is megvan, az értékelésnél mindkét munka első helyezést ért el. A felolvasás szépséghibájának talán azt lehetne tekinteni, hogy a viszonylag szép számú szakmai kérdéssel foglalkozó felolvasás mellett alig akadt néhány általános érvényű, a nevelés és oktatás ideológiai, esztétikai, erkölcsi és egyéb összetevőit vizsgáló alkotás, holott e téren is akad még néhány égetően fontos tisztázásra és megoldásra váró kérdés. Rendkívül örömönkre szolgálna, ha a hazai magyar pedagógusok a jövőben — a jubiláns 15. évfolyamban — még nagyobb számban bekapcsolódnának a pedagógiai felolvasásba. Idei tapasztalataink is azt bizonyítják, hogy ehhez minden előfeltételünk megvan. Beszámoló a diószegi értekezletről A Szocialista Nevelés szerkesztő bizottsága immár hagyománnyá váló szokás szerint 1967. május 25-én a galántai járásban Diószegen tartotta meg találkozóját a lap olvasóival és terjesztőivel, az ottani Kilencéves Alapiskola igazgatóságának vendégszerető környezetében. Közel 70 pedagógus jött össze a kiváló szervezés eredményeképpen, amely lapunk régi munkatársát, Pék Lajos hidasi szaktanítót és Papp Endrét, szerkesztő bizottságunk galántai tagját dicséri. A szerkesztő bizottság nevében Mózsi Ferenc tartott vitaindító beszámolót, amely részben lapunk problémáival, részben iskolaügyünk égető kérdéseivel foglalkozott. Beszámolóját konkrét példákkal tarkította, s így közvetlen, baráti hangulatú vita indult meg, amelyben egymásután szólaltak fel a galántai járás iskoláinak képviselői. A felszólalások érintették lapunk érdeklődési körének kibővítését, az alsó fok problémáit, a szaktárgyak módszertani kérdéseinek taglalását, de mint ilyenkor lenni szokott, a beszélgetés a nemzetiségi iskolaügy minden területét érintette. Vince István Kosutról főleg az alsófok problémáival foglalkozott, és sürgette azt, hogy a lap többet foglalkozzon az alsó tagozattal. Nehezményezte, hogy kevés segítséget kaptak az elementaristák, amikor az új olvasókönyv által felvetett koncepcióval küszködtek. Kérte, hogy a Szocialista Nevelés indítson új rovatot a kezdő tanítók segítségére. Molnár Károly Diószegről megjegyezte, hogy sokat segítene, ha foglalkoznánk más országok nemzetiségi iskoláinak munka- módszereivel is, hogy össze lehessen hasonlítani eredményeinket, a másutt elért eredményekkel. Schmögner Zoltán ugyancsak az alsó tagozattal való hiányos foglalkozást tette szóvá. Pék Lajos a Család és Iskola c. lap megjelenését sürgette, mert — úgymond — anélkül nehezen tudjuk előkészíteni a szülőket a pályaválasztás és más kérdések megoldására. A lap terjedelmének bővítése nélkül lehetetlen kiterjeszteni a lap hatósugarát a szerteágazó magyar iskolaügy minden területére. A rendelkezésre álló terjedelmet szinte teljesen lefoglalja magának a 6—9. osztályok tanítósága, és így nem is igen marad hely az óvodák, középiskolák, szakiskolák kérdéseire, nem is szólva a mennyiségben legszámosabb alsó tagozatról. Hlegyik Pál Nádszegről kitért a lap fejlődésére; hon- nét indult és mivé lett. Nagy utat tettünk meg — mondotta — mint ahogy eredményes utat járt meg a magyar tanítóság is. Az iskolaügyet teljes egészében kell figyelemmel kísérnünk, és bizony jelenleg az óvodák, még nem adnak olyan segítséget, amire szükség volna. Ezért is fel kellene jobban karolni az óvodák fejlődését és módszertani kérdéseinek állandó helyet kell biztosítani folyóiratunk hasábjain. Hlegyik Pál bírálta a honismeret és történelem tankönyveit. Még mindig nem szolgáltatnak megfelelő alapismereteket a magyar ifjúság csehszlovák szocialista haza- fiságra neveléshez. Az érettségizettek leg nagyobb problémájának azt tartja, hogy még nincs köztudatban az az utasítás, amely kimondja, hogy milyen állások betöltéséhez szükséges az érettségi bizonyítvány, vagyis hol számít szakképesítésnek, pl. postán, a nemzeti bizottságok hivatalaiban, szövetkezeti irodákban stb. Mert nagyon el van terjedve a köztudatban hogy érettségivel sehova se jutnak a tanulók. Sipos Béla Galántáról arra kérte a szerkesztő bizottságot, törődjön többet a 377 A magyar tanítóság és a Szocialista Nevelés
