Szocialista Nevelés, 1966. szeptember-1967. augusztus (12. évfolyam, 1-12. szám)

1967-07-01 / 11-12. szám - Heimler László: A magyar tanítóság és a Szocialista Nevelés / Hírek

jövőben nyomtatásban is napvilágot látnak. Ehhez az erkölcsi fedezet is megvan, az értékelésnél mindkét munka első helyezést ért el. A felolvasás szépséghibájának talán azt lehetne tekinteni, hogy a viszonylag szép számú szakmai kérdéssel foglalkozó felolvasás mellett alig akadt néhány általános ér­vényű, a nevelés és oktatás ideológiai, esztétikai, erkölcsi és egyéb összetevőit vizsgáló alkotás, holott e téren is akad még néhány égetően fontos tisztázásra és megoldásra váró kérdés. Rendkívül örömönkre szolgálna, ha a hazai magyar pedagógusok a jövőben — a jubi­láns 15. évfolyamban — még nagyobb számban bekapcsolódnának a pedagógiai felol­vasásba. Idei tapasztalataink is azt bizonyítják, hogy ehhez minden előfeltételünk meg­van. Beszámoló a diószegi értekezletről A Szocialista Nevelés szerkesztő bizottsá­ga immár hagyománnyá váló szokás sze­rint 1967. május 25-én a galántai járásban Diószegen tartotta meg találkozóját a lap olvasóival és terjesztőivel, az ottani Ki­lencéves Alapiskola igazgatóságának ven­dégszerető környezetében. Közel 70 peda­gógus jött össze a kiváló szervezés ered­ményeképpen, amely lapunk régi munka­társát, Pék Lajos hidasi szaktanítót és Papp Endrét, szerkesztő bizottságunk galán­tai tagját dicséri. A szerkesztő bizottság ne­vében Mózsi Ferenc tartott vitaindító be­számolót, amely részben lapunk problémái­val, részben iskolaügyünk égető kérdései­vel foglalkozott. Beszámolóját konkrét példákkal tarkította, s így közvetlen, ba­ráti hangulatú vita indult meg, amelyben egymásután szólaltak fel a galántai járás iskoláinak képviselői. A felszólalások érintették lapunk érdeklődési körének ki­bővítését, az alsó fok problémáit, a szak­tárgyak módszertani kérdéseinek taglalá­sát, de mint ilyenkor lenni szokott, a be­szélgetés a nemzetiségi iskolaügy minden területét érintette. Vince István Kosutról főleg az alsófok problémáival foglalko­zott, és sürgette azt, hogy a lap többet fog­lalkozzon az alsó tagozattal. Nehezmé­nyezte, hogy kevés segítséget kaptak az elementaristák, amikor az új olvasókönyv által felvetett koncepcióval küszködtek. Kérte, hogy a Szocialista Nevelés indítson új rovatot a kezdő tanítók segítségére. Molnár Károly Diószegről megjegyezte, hogy sokat segítene, ha foglalkoznánk más országok nemzetiségi iskoláinak munka- módszereivel is, hogy össze lehessen ha­sonlítani eredményeinket, a másutt elért eredményekkel. Schmögner Zoltán ugyan­csak az alsó tagozattal való hiányos fog­lalkozást tette szóvá. Pék Lajos a Család és Iskola c. lap megjelenését sürgette, mert — úgymond — anélkül nehezen tud­juk előkészíteni a szülőket a pályaválasz­tás és más kérdések megoldására. A lap terjedelmének bővítése nélkül lehetetlen kiterjeszteni a lap hatósugarát a szerte­ágazó magyar iskolaügy minden területé­re. A rendelkezésre álló terjedelmet szinte teljesen lefoglalja magának a 6—9. osztá­lyok tanítósága, és így nem is igen marad hely az óvodák, középiskolák, szakiskolák kérdéseire, nem is szólva a mennyiségben legszámosabb alsó tagozatról. Hlegyik Pál Nádszegről kitért a lap fejlődésére; hon- nét indult és mivé lett. Nagy utat tettünk meg — mondotta — mint ahogy eredmé­nyes utat járt meg a magyar tanítóság is. Az iskolaügyet teljes egészében kell fi­gyelemmel kísérnünk, és bizony jelenleg az óvodák, még nem adnak olyan segítsé­get, amire szükség volna. Ezért is fel kel­lene jobban karolni az óvodák fejlődését és módszertani kérdéseinek állandó helyet kell biztosítani folyóiratunk hasábjain. Hle­gyik Pál bírálta a honismeret és történe­lem tankönyveit. Még mindig nem szol­gáltatnak megfelelő alapismereteket a ma­gyar ifjúság csehszlovák szocialista haza- fiságra neveléshez. Az érettségizettek leg nagyobb problémájának azt tartja, hogy még nincs köztudatban az az utasítás, amely kimondja, hogy milyen állások be­töltéséhez szükséges az érettségi bizonyít­vány, vagyis hol számít szakképesítésnek, pl. postán, a nemzeti bizottságok hivata­laiban, szövetkezeti irodákban stb. Mert nagyon el van terjedve a köztudatban hogy érettségivel sehova se jutnak a tanu­lók. Sipos Béla Galántáról arra kérte a szerkesztő bizottságot, törődjön többet a 377 A magyar tanítóság és a Szocialista Nevelés

Next

/
Oldalképek
Tartalom