Szocialista Nevelés, 1966. szeptember-1967. augusztus (12. évfolyam, 1-12. szám)

1967-07-01 / 11-12. szám - Hofer Lajos: Az iskolamúzeum szerepe a modern történelemoktatásban

lom, az athéni Akropolisz. Római la­kóház, a római Fortuna Virilis temp­lom és a Pantheon, az óbudai katonai amfiteátrum. (A fentiekhez sorolható még a római hadieszközök modellje is. Éspedig: ostromtorony, katonai híd, catapulták, balliszták. Még megemlí­tendő a Titus diádalív is, ez igen szép modell stb.) A görög művészet után vehető a pergamenom Zeusz ol­tár modellje is. Az arab építészet szemléltetése cél­jából elkészítették az egri minaretet, a bizáncihoz a Novgorod-nyeregyinci hagymakupolás templomocskát, a ro­mán stílusú korszakhoz a pisai ferde- tornyot (152 cm magasságban), a bél­apátfalvi templom modelljét, a góti­kához a diósgyőri várat a XIV. szá­zadnak megfelelő rekonstrukcióban, a reneszánszhoz a római Bramanta-féle Tempiettát, a moszkvai Kreml egyik bástyáját, a firenzei Rucellai palota és az Ospedale degli Innocenti (lelenc­ház) homlokzati modelljét. Rendkívüli előnye a modellekkel való szemléltetésnek, hogy a tanulók az építészeti és stílustörténeti jelleg­zetességekkel is megismerkednek. Mindez a történelem és a művészet­történelem eredményesebb tanítását segíti elő. Hiszen 3 dimenzióban lát­hatják a tanulók a szemléltetendő tárgyakat. A fentiekhez még megta­láljuk gipszből a dór, jón, korinthu- si, kompozita és a toszkán oszlopo­kat. A debreceni Csokonai Gimnázium tanulói, ha idegen városba, külföldre mennek, vezető nélkül is könnyen tudnak tájékozódni egy-egy város műemlékei, különböző stílusú épüle­tei között. Azonkívül, hogy a tanulók gyakorla­ti történelmi tudása nagyobb, a tehet­séges tanulókat még bevonták az al­kotómunkába. (Pl. gipszből Khefren fá­raó ülőszobrát, a villendorfi Vénusz szobrát csinálták meg igen élethűen.) Nagy előnye az iskolamúzeumnak, hogy szobrászművész tanárok is van­nak, akik pedig Periklész, Július Cae­sar mellszobrát, a pergamoni Zeusz oltár dombormű egyik részletét készí­tették el. Ezen a téren Estók Sándor tanár érdemeit kell kiemelni. ügyelő alapította. Azóta állandó irá­nyítója s szervezője az itt folyó mun­kának. A múzeum anyagát rendszere­sen használják a történelem és mű­vészettörténelem tanításához. Ezen iskolában 10 IV.-óban tanítanak mű­vészettörténetet. Az iskolamúzeum létesítésében s gazdagításában rend­szeres segítséget kaptak a Művelődé­si Minisztérium által szervezett Or­szágos Pedagógiai Újítási Mozgalom­tól, a debreceni Pedagógus Szakszer­vezettől s a Városi Tanács Művelődé­si Osztályától, továbbá a Csokonai Gimnázium lelkes igazgatójától, Parti Ernőtől. Az elkészített munkák után a művelődési osztályon át ún. újítási díjat fizetnek honorálásképpen. Meg kell állapítani, hogy ezen munkakö­zösség minden tagja e munkában örömmel részt vesz, mert tudja, hogy ezzel a tanulókat az életre neveli, és tudásuk sokkal magasabb szintű lesz, mintha klasszikus formákat használnának az oktatásnál. Ma már a Csokonai Gimnázium is­kolamúzeumának jelentőségét nem­csak a magyarországi lapok, tanügyi folyóiratok hirdetik, hanem már Eu­rópa több államában eddig is komoly erkölcsi elismerésben részesült. A mú­zeum vezetője Porcsalmy János szak- felügyelő, aki több ízben tartott már külföldön előadást (az NDK-ban, Len­gyelországban). Dr. Kassai Ernőné művészettörténész, rajztanárnő pedig az eszközök készítéséről tartott be­mutatót. A Német Történelmi Társulat Tanári tagozata az NDK-ban tartandó vándorkiállításhoz innen kért kép­anyagot és néhány szemléltetőesz­közt. Erre a célra 51 db MTI (Magyar Távirati Iroda) által készített színes nagyított képet küldtek 30x40 cm mé­retben, valamint modelleket is. A tanulók gondozzák az iskolamú­zeumot, ez rendszeretetre, tisztaságra valamint a tárgyak megóvására, meg­becsülésére, szoktatja őket. így tehát egy egész alkotó kollektíva működik közre az iskolamúzeum gyarapításá­ban s gondozásában. 363

Next

/
Oldalképek
Tartalom