Szocialista Nevelés, 1966. szeptember-1967. augusztus (12. évfolyam, 1-12. szám)
1967-06-01 / 10. szám - Előadás a pedagógiai propaganda kérdéseiről
A kép érdekes, mert megmutatja, hogy hol, mennyire tudatosítják tanítóink, hogy a Szocialista Nevelés előfizetése és rendszeres olvasása minden csehszlovákiai magyar pedagógus erkölcsi kötelessége. Rámutat arra,mennyiben tudatosítják pedagógusaink, hogy a Szocialista Nevelés a csehszlovákiai magyar pedagógusok fóruma. Nem véletlen, hogy éppen azokban a járásokban a legkisebb az előfizetők aránya a tanítók számához, ahol a legtöbb a tennivaló. Galánta, Komárom, Dunaszerdahely miért nem érheti el például a losonci járás magyar pedagógusai viszonyának szintjét lapunk iránt? A következőkben ezeket az adatokat járásonként az iskolákra bontva fogjuk közölni. Hadd lássa a csehszlovákiai magyar pedagógusok fóruma, ki, hogyan viszonyul a csehszlovákiai magyar tanítók lapjához. Előadás a pedagógiai propaganda kérdéseiről A Szocialista Akadémia rendezésében a rimaszombati, a rozsnyói és a losonci járás 70 magyar lektora számára 1967. április 14-én, Losoncon szemináriumot rendeztek. A szemináriumon dr. Juraj Čečetka, egyetemi tanár (A falusi élet modernizációja] és Mózsi Ferenc (A műveltség és a művelődési igény néhány aktuális kérdése Dél-Szlovákiában J adtak elő. A nagy érdeklődéssel kísért előadásokat élénk vita követte. A részvevők a vita során a következő kérdéseket érintették: a) A csehszlovákiai magyar pedagógusoknak nem csupán tanulókat, hanem „tanítványokat“ kell nevelniük, úgy, mint azt a „Tanítói szemmel“ című tanulmány gyűjtemény bevezető írásában fejtette ki Mózsi elvtárs. A meglévő objektív és szubjektív akadályok, melyek gátolják, hogy a magyar tannyelvű iskolák is ugyanolyan eredményeket tudjanak felmutatni — pl.: 1] az első osztályokban; 2) a lemorzsolódás elleni harcban (minden egészséges tanuló végezze el a 9. osztályt!); 3) az értelmiségi pályák iránti érdeklődés felkeltésében (százalékarányban: a kilencedikes tanulók 40—45% jelentkezzen a középiskolákba!); 4) az általános középiskolák tanításának hatékonyságában (az érettségizők 75%-a jelentkezzen főiskolákra és az érettségizők 60%-a tanuljon tovább az egyetemeken, főiskolákon!), mint országos statisztikai átlag — ugyan részben megmagyarázzák a pedagógusokat, de nem mentesítik. El kell hogy érjük az iskolák országos hatékonysági fokát: sokkal több alapos tudású, szlovákul jól beszélő, továbbtanulni kívánó és eredménnyel tudó tanulót kell produkálnunk. Ehhez ma már megvannak a feltételeink, a jó tankönyvek, a módszertanok, a diafilmek és a legszükségesebb segédeszközök is. b) A cigány származású tanulók hátráltatják az országos átlagnak megfelelő eredmények elérését — említették többen is. Ezt a szociális problémát az iskolaügyi dolgozók jelenleg csak úgy oldhatják meg, ha minden olyan tanulót, akik hátráltatják a tantervek előírta eredmények elérését és ugyanakkor nincs meg annak a reménye, hogy ezek a tanulók rövid idő alatt felfejlődjenek az osztály többi tanulója tudásszintjéhez — külön, kisegítő osztályt kell nyitni a túlnyomó többség, de a hátrányban lévő tanulók érdekében is. c) Mivel a csehszlovákiai, magyar tannyelvű iskolák tanulóinak zöme olyan család gyermeke, ahol a szülők nem tudnak segíteni gyermekeiknek, nagyobb gondot kell fordítani 1) az egyéni bánásmódra; 2) a tanulók tanulási igényének és készségének megalapozására; 3) a könyvvel való bánni tudás megtanítására. 318
