Szocialista Nevelés, 1966. szeptember-1967. augusztus (12. évfolyam, 1-12. szám)
1967-04-01 / 8. szám - Szalacsy Jószefné: Kulturális élet iskoláinkban / Levelezőink írják
szívek és a Forrás együttes lépett fel. Az akadémia közönségét szívélyes szavakkal köszöntötte a Városi Nemzeti Bizottság elnöke és titkára is. A járási szavalóverseny bizonyította, hogy a pedagógusok az eddiginél nagyobb figyelemmel követik iskolájukban a tehetséges versmondók és a prózai művek előadóinak fejlődését, és az előadásra kerülő művek megválasztásában is egyre magasabb mércét alkalmaznak. A II. Szenei Molnár Albert Napokat az idén az NOSZF 50. évfordulója jegyében rendezték meg és gazdag programjával méltán sorakozik a Jókai Napok, Madách Napok, Csallóközi Napok s a többi rendezvények láncolatához. KATONA ROLAND tanító, Szene Kulturális élet iskolánkban Ahhoz, hogy tanulóink .önállóak, kezdeményezők és bátor fellépésűek legyenek, nagyon fontos iskolán kívül szereplésük is, mely fejleszti önbizalmukat, felszínre hozza a tehetségeket, erősíti a gyengébbeket, ha valóban ügyesen van megszervezve a velük való foglalkozás. Nem az a lényeg, hogy ki törődik az iskolában a kulturális munkával, hanem az, hogy törődjön valaki! Valaki, akinek ez szívügye, mert csak akkor lehet igazán eredményes a munka, ha szívesen végezzük azt. Sajnos sok a nehézség, küzdés, mert ez komoly, áldozatos munkát követel mind a tanítótól, mind pedig a tanulótól, de szép és gyönyörűséges munka. Tanulóink-szeretik az iskolán kívüli munkát, ezt bizonyítják az ünnepélyeken való gyakori fellépéseink, valamint az esztrád- műsorokkal való szerepléseink, mellyel nemcsak a helybeli község lakosait szóra- kaztatják, hanem a szomszéd községét is. Járásunkban az elsők között siettünk a csallóközi árvízkárosultak segélyezésére szerény bevételünkkel. Az elmúlt évben négy helyen léptünk fel esztrádműsorral, melynek keretében zengett a dal, ropogott a sok szép népi tánc, szárnyalt a szép vers és próza növendékeink ajkáról. Műsorunkat úgy állítottam össze, hogy az itt élő nép megtalálja benne népi hagyományaink drága kincsét, hogy ne feledje el, ami szép, melyet meg kell becsülnünk és tovább kell művelnünk! A 18 műsorszámból 6 tánc volt, ezek közül a legsikerültebb a „Gömöri falusi mulaság“ és a „Tornai lakodalmas“ volt, melyet mindenütt megtapsolt a lelkes közönség. Nagy tetszést váltott ki még a Kenyseci bukós csárdás, valamint a „Kelet-szlovákiai népi tánc“ és nem utolsósorban a „Cigányvajda“ című cigánytánc, melyet eredeti cigány tanulók mutattak be. Táncainkhoz, szóló énekeinkhez a zenét a helybeli cigányzenekar szolgáltatta, akik velünk együtt lelkesültek a sikerért. Sok szereplő gyermek szülője látogatta velünk a falvakat és tanítóink többsége pedig segített a szervezésben, hiszen 85 tagú együttesünk több ember irányítását igényli. Növendékeink nagy része vidékről jár be, azért is volt áldozatos ez a munka, mert a gyakorlásra a szabad délutánokon itt kellett maradniuk, a fellépésre pedig a vasárnap délutánokat kellett feláldozniuk. De mondhatom, hogy valamennyi szereplő boldogan vett részt ebben a szép közösségi munkában, mely mindig meghozta gyümölcsét. A járási és a kerületi versenyeken szintén részt vettünk, ahol első, második és harmadik helyezést értünk el, valamint a Csemadok által rendezett tavaszi dal- és táncünnepélyeken is. És olyan jóleső érzés, hogy saját jövedelmünkből állítottuk össze a tánchoz szükséges népviseleteket, mely nélkülözhetetlen a sikeres szereplésnél. A munkát ez évben is tovább folytatjuk, és állítom, hogy nem megy a tanulás rovására, mert én is megkövetelem, hogy szaktárgyamat, az anyanyelvet a lehető legjobban tudják tanulóim. Most ismét komoly terveink vannak — a tavaszi ünnepekre készülünk szorgalmasan.. A legkomolyabb előkészületünk azonban már a NOSZF 50-ik évfordulójára irányul. Lehet, hog yez a rövid kis beszámoló az iskola kulturális életéről sokaknak természetes, hiszen minden iskola törekszik, iparkodik, csak nem beszél róla. Örömmel említem még meg a szepsi Ä1255
