Szocialista Nevelés, 1966. szeptember-1967. augusztus (12. évfolyam, 1-12. szám)

1967-04-01 / 8. szám - Horváth István: Idegen nyelvek tanulása az úgynevezett "természetes" módszer alapján

teszi az egyes szavak gépies ismétlés által történő bevésését.

A nyelvtani szabályokat a tanulónak nem kell külön megtanulnia, mert azokra a szövegösszefüggésből rájön, és mivel az anyanyelv közvetítő szerepe itt elmarad, a tanuló közvetlenül, tehát retroverzió (anyanyelvére való lefordítás) nélkül megérti a szöveget, és így megszokja az idegen nyelven

való gondolkodást is.

* * *

Ezek után vázolhatjuk a tanulás folyamatát. Hogy ezt követni tudjuk, cikkünkhöz mellékeljük az első fejezet két oldalának a fotókópiáját is (lásd a 248—49. old.) Az első oldalon hat személyt láthatunk. Mindenki előtt világos, hogy fejük felett levő szavak neveket jelentenek. Két esetben ott van a megszólítás is „madame“ és „monsieur“. A kép alatt látható szavak közelebbről jelölik meg az egyes személyeket.

A képek alatt összefüggő szöveget látunk.

Még mielőtt megkezdenénk a francia szöveg olvasását, meg kell tanulnunk annak helyes kiejtését. A francia hangok jelölésére Jensen átvette az „Association Phonétique Internationale“ (APhl — Nemzetközi Fonetikai Szövetség) által javasolt jeleket, és a szavak kiejtését ebben a nemzetközi átírásban (transzkripcióban) adja meg. A tanfolyamhoz mellékelt utasításban az egyes jelek hangértékét részletesen tárgyalja.

Ha már elsajátítottuk az APhl fonetikai transzkripcióját, hozzáláthatunk az olvasáshoz. Kiejtésünket azonnal korrigálhatjuk is, mert a kurzushoz hanglemezek is kaphatók. Ez a körülmény teszi főleg alkalmassá a tanfolyam anyagának az iskolai nyelvoktatásban való felhasználását, mert megteremti azt az idegen nyelvű — minőségileg minden szempontból megfelelő — légkört, amely elősegíti az idegen hangok kifogástalan artikulációját is.

Ha most a szöveg bevezető részét megfigyeljük, láthatjuk, hogy ugyanazt fejezi ki tömör mondatokban, amit a képen láthatunk. Ha összehasonlítjuk a következő mondatokat: „Monsieur Duclos est un hőmmé“, „Madame

Duclos est une femme“ és „Jean et Henri sont deux gargons“, „Nicole et Yvonne sont deux fiiles“, észrevehetjük, hogy „est“-t mondunk, ha egy személyről van szó, és ,,sont“-ot, ha több személyről. Továbbá azt is láthatjuk, hogy a franciában a főnevek többes számban ,,s“ végződést kapnak.

A második oldalon az anyag kérdésfelelet formájában való feldolgozást látjuk. Pl. „Monsieur Duclos, est-ce un hőmmé? Oui ,c’ est un hőmmé, stb. Ha a tanuló több ilyen kérdést elolvas, rájön a francia kérdő mondat szerkezetére is, amely — ahogy látjuk — nem azonos a magyar kérdő mondat szerkezetével. E kérdések magyar megfelelője pl. így hangzana: „Pista, az tanuló? Ha ez nem is egészen helyes, mégis megértjük.

Ez így megy végig, úgyhogy a tanuló maga jön rá a szavak értelmére és hogy a nyelvtani jelenségeket jobban emlékezetébe véshesse, a szerzők a lap szélén (margóján) különböző megjegyzéseket használnak (lásd pl. a 2. old.).

A margón történik néha az egyes szavak értelmezése is, éspedig három féleképpen; 1. rokon — vagy azonos értelmű szóval, pl. un an, une année;

2. ellentétes értelmű szóval, pl. grand, petit, és 3. magyarázattal (ismert francia szavakkal), pl. Tréfa, — valami, amin nevetünk.

Minden egyes fejezet három gyakorlattal végződik: az A jelzésű lexikális jellegű, a B, kérdésekre adott válasz és a C a nyelvtan begyakorlását szolgálja.

Az ötödik fejezettől kezdve a gyakorlatok után mindig egy ,résumé’ (összefoglalás) is van, amely az addig előfordult nyelvtani anyag áttekintését tartalmazza.

Végre minden fejezet utolsó lapjának a margóján megtaláljuk a fejezetben átvett új szavak jegyzékét.

Meg kell még jegyeznünk, hogy a tanfolyam záróvizsgával végződik, de azon csak az vehet részt, aki minden gyakorlatot elvégzett, és azt az illetékes intézetbe be is küldte.

Részletesebben vázoltuk egy idegen nyelv úgynevezett természetes mód247