Szocialista Nevelés, 1966. szeptember-1967. augusztus (12. évfolyam, 1-12. szám)
1966-09-01 / 1. szám - Deme László: Nyelvi nevelés és beszédkultúra / Nyelvművelés
t e s felépítésű önmagában is. Ennek a szerkezetnek a felbontása már nem a mondat analízise, hanem a vizsgálóra vett mondatrész belső ügye. Ezért nem is az állítmány felől, nem annak segítségével kérdezgetünk tovább, hanem a szerkezet utótagjáról a szerkezet előtagjára. Mert minden olyan szerkezetnek, amely egyetlen mondatrész az állítmány felől nézve, két tagja van, akárhány szóból áll is: egy előtagja és egy utótagja. Legföljebb valamelyik tag maga is szerkezetes felépítésű még, de az már az ő belső ügye. — És így tovább. A mondat tárgya ez volt: (Mit vezényeltünk?) — három, volt pesti rendőrökből összeállított zászlóaljat. A szerkezetnek két része van, s az utótagról kérdezünk az előtagra. Úgy vágjuk ketté a kérdéssel, hogy mindkét rész értelmes maradjon: „Hány, volt pesti rendőrökből összeállított zászlóalj? — három. A szerkezet tehát mennyiségjelzős: a három a mennyiségjelző, a volt pesti rendőrökből összeállított zászlóalj a vele jelzett rész (ti. ebből rendeltünk oda hármat). De ez a jelzett rész még maga is szerkezetes felépítésű. S mint szerkezet, ez is két tagból áll. Az utótagról az előtagra kérdezve: „Milyen zászlóalj?“ — volt pesti rendőrökből összeállított. A szerkezet két tagja közt a viszony minőségjelzős: a zászlóalj a jelzett szó, az előtte álló rész a minőségjelzője. De még ez a minőségjelző is szerkezetes felépítésű. Utótagjáról előtagjára kérdezve: „Mikből összeállított?“ — volt pesti rendőrökből. A két tag között eredethatározós viszony van; az összeállított a fölérendelt tag, az előtte álló rész az eredethatározója. Ez még maga is szerkezetes: „Milyen pesti rendőrökből?“ — volt: ez minőségjelzője a föléje rendelt résznek, amellyel kérdeztünk rá. S ez még mindig szerkezetes. így bonthatjuk fel: „Milyen rendőrök?“ — pesti: itt is minőségjelzős a viszony. A lebontás is nyilvánvalóvá teszi: a volt, az összeállított, a rendőrökből stb. valóban nem önálló mondatrész, mind csak szerkezettag. Az önálló mondatrészek fenn állnak a mondat szintjén, közvetlenül az állítmánynak alárendelve; a szerkezettagok ennél lépcsőzetesen lejjebb és lejjebb, mondatrésznek, majd másik szerkezettagnak rendelve alá. — Minthogy a mondat szintjén álló abszolút fölérendelt rész mindig a szerkezet legvégén áll, s az alárendelt szerkezettag is mindig fölérendeltje előtt, az egész rész alulról fölfelé épül. g) A vizsgált mondat szerkezeti képlete aránylag egyszerű, ha csak az önálló mondatrészeket vetítjük fel: Célhatározó — (szerkezetes) Tárgy — Állítmány — Helyhatározó Jóval bonyolultabb a képlet, ha kifejtjük a szerkezetes felépítésű tárgyat. Akkor tudniillik így alakul (az alárendeltségi viszonyokat szintkülönbségekkel, a szorosabb összetartozásokat zárójelezéssel érzékeltetve, s a viszonyokat rövidítésekkel szimbolizálva): Célh. — Tárgy — Állítm. — Helyhat. minőségj.] eredeth.) I ( minőségj. Ф [ minőségj. mennyiségj. Magát a szerkezetes tárgyat kivetítve, a belső összefüggéseket így is szemléltethetjük: 24
