Szocialista Nevelés, 1966. szeptember-1967. augusztus (12. évfolyam, 1-12. szám)

1966-09-01 / 1. szám - Kurcsa András: Az olvasás gyakorlásának néhány módja

tályoknál. Igaz, egész órán az osz­tály minden tanulójának aktív be-f vonása az oktató-nevelő munkába nagy erőkifejtést, állandó összpon­tosítást és figyelmet igényel a pedagógustól. Az alábbiakban nézzünk meg né­hány gyakorlási módot. 1. Magnetofon alkalmazása lehe­tőséget ad a szereplésre. Az olva­sásba szívesen kapcsolódik az osz­tály minden egyes tagja, mivel nagy élményt jelent számukra saját hangjuk hallása a visszajátszásnál. 2. Ha az olvasmány (szemelvény vagy vers) rövidebb, csak egy ta­nulóval olvastatjuk el. A költemé­nyek tárgyalása után megpróbálhat­juk azok kifejező olvasását. 3. Hosszabb szemelvényeknél az olvasók sorrendjét a tanító jelöli ki, de soha nem sorrend vagy ülés­rend szerint. Ez a mód a nevelőktől is és a diákoktól is állandó összpon­tosítást igényel. A fáradtság jelei előbb-utóbb jelentkeznek. 4. Olvasás közben nemcsak az olvasók sorrendjét, hanem azok szá­mát is változtathatjuk. Ennek leg­alapvetőbb módja az egyéni olvasás. A gyermek maga olvas, senki sem zavarja. Ilyenkor alkalom nyílik a legkisebb hibák észrevételére és azok kiküszöbölésére is. A jól olva­só tanulók kedvelik ezt a módot. Ugyanakkor vannak olyanok is, akiknél a fellépő izgalmi állapot miatt csökken a teljesítőképesség. 5. Az egyéni szereplés gátlásának leküzdésére sikeresen alkalmazhat­juk a páros olvasást. A gyengébben olvasó gyermekek párjául jól olva­só tanulót jelölünk ki. 6. A gyöngébb tanulók készség- fejlesztésésénél alkalmazható az ismétlő olvasás is. Ilyenkor a szö­veget elsőnek egy jó tanuló olvas­sa el, majd ugyanezt a részt ismétli az akadozva olvasó társa. Előnye, hogy a szóképek kiejtése sokkal könnyebben megy az ismétlőnek, mert nemcsak látja a szó alakját, hanem még fülében cseng annak hangalakja is. 7. Felfokozott izgalmi állapottal jár a verseny olvasás. A szakaszokra felosztott szöveg egy-egy részét kü- lön-külön olvassák el a tanulók. Az előforduló hibákat az osztály kö­zösen számlálja, és a legkevesebb botlást elkövető tanulók nyerik meg a versenyt. Ugyanilyen módot al­kalmazhatunk a csoportok kiérté­kelésénél is, ahol a felosztott osz­tály minden egyes tagjának hiba­számait figyelembe véve állapítjuk meg a győztes csapatot. A verseny feltételeként kitűzhet­jük azt is, hogy ki olvassa el a leghosszabb szöveget hiba nélkül. Az egyéni olvasásnál az egész osz­tály ellenőrzi az olvasó kiejtésének folyékonyságát, helyességét, míg a csoportokra való osztásnál ezt köl­csönösen végzi a két, esetleg három rivális csapat. A kiértékelésnél — mind az egyéni, mind a csapatver­senynél — a hiba nélkül elolvasott szöveg hosszúsága a döntő. 8. A karban való olvasás hiányos­ságai kiküszöbölhetők a csoportok szerinti olvastatással. Itt az osztály tanulóit két-három részre osztjuk. Külön csoportot alkothatnak a fiúk és a kislányok, a padsorok, a jól és a gyöngébben olvasók stb. Az egyes csoportok részére kijelölt ol­vasandó szöveget — annak elolva­sása után — fokozatosan cseréljük. 9. Egy és ugyanazon órán alkal­mazhatjuk az egyéni és a csoportos olvasás különböző formáit. A szaka­szokra, mondatokra, versszakokra, esetleg egyéb részekre tagolt olvas­mány vagy vers olvastatásának kombinációi sokféle lehetőséget ad­nak; egy bizonyos rész elolvasása után az egyént felválthatja az osz­tály, fiút a kislány, padsorokat az 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom