Szocialista Nevelés, 1966. szeptember-1967. augusztus (12. évfolyam, 1-12. szám)
1967-01-01 / 5. szám - Sasvári Tiborné: Néhány szó a kézimunka tanításáról
SASVÄRI TIBORNÉ tanítónő, Bratislava Néhány szó a kézimunka tanításáról A kézimunka minden korú gyermeknek kedvelt órája. Ahogy a kisgyermekek szívesen formálnak plasztelin- bői, vagy hajtogatnak papirosból, épp oly szívesen varrnak a nagyobbak, esetleg dolgoznak műhelyekben vagy a kertben. Ez a tantárgy nagyban befolyásolja a tanulók testi és értelmi fejlődését, segíti megismerni az elkészített munka alapján a való életet, s nem utolsósorban fejleszti a gyakorlati érzéket és alkotóképességet. Használjuk ki tehát a kézimunka óra minden lehetőségét e célok elérésének érdekében. Az alsó osztályokban különféle apró anyagokból készíthetünk kézimunkákat. Ezek elkészítése nemcsak szórakoztató, de érdekes is lesz, mivel serkenteni fogja a gyermekek alkotókészségét, képzelő erejét, találékonyságra és fejtörésre ösztönzi őket. Például ha a kézimunka gesztenyéből., makkból vagy burgonyából készül. A kézügyesség fejlődése mellett megismerkednek a különböző anyagokkal (textilfélékkel) és a szerszámok ügyes szakszerű használatával. Miért ne álljon a fiú kezében is épp oly ügyesen a varrótű, mint a lány kezében a fogó vagy a reszelő. A kézimunka óra bár könnyűnek és szórakoztatónak látszik a gyermek szemében, a tanító számára annál nagyobb körültekintést igényel. Már a kicsiknél is ügyeljünk arra, hogy az osztályban megfelelő világosság legyen. A magasabb évfolyamokban pedig a szerszámok kezeié^ sére kell kettőzött figyelemmel lenni, nehogy baleset történjen. Gon-' dőljünk csak a legegyszerűbb szerszámra, a zsebkésre. Ha nem ügyelünk eléggé, egyhamar jónéhány tanulónk megsebesül. A kézimunkaóra jó lefolyása megköveteli, hogy minden tanulónak munkaanyaga és munkaeszköze legyen. A műhely és a kerti munkához az iskola biztosítja a szerszámokat, de az alsóbb osztályokban a tanító szerezze be az anyagot is és a szerszámokat is (kés, olló, tű, cérna vagy valamilyen fonal, fehér és szines papiros, ragasztó). Lehetőleg az év elején hozassa meg minden tanulóval és tartsa az osztály szekrényében, így mindenki dolgozni tud az órán. A kézimunkák egyik legegyszerűbb fajtája a papírhajtogatás. Nemcsak olcsó, de könnyen beszerezhető és jóformán semmilyen szerszámot nem igényel. A gyermekek kézügyessége viszont nagyon fejlődik. A feb sőbb osztályokban is ajánlatos itt-ott feladni a tanulóknak papírhajtoga^- ítást, emlékezetből. 131