Szocialista Nevelés, 1965. szeptember-1966. augusztus (11. évfolyam, 1-12. szám)
1965-10-01 / 2. szám - Ocsovay Imre: "Anyanyelvünk" a 6. évfolyam számára / Tankönyveinkről
S'ySSS/7S*ŕSSXŕAŕ/ySSSSSyYy.'SSS*ŕSAŕSSJVyAŕSSAŕSy*ŕSSAŕSySSA*ŕSAMŕSSSSSAŕSSSySSS*ŕSSSS7rSAŕAŕAŕAŕS/*ŕAMŕS*ŕSAŕSSSSSSS* gondolatot fejezünk bi, egyszerű mondatnak nevezzük. Az egyszerű mondat kiét legfontosabb része az alany és az állítmány, ŕA többi mondatrész — tárgy, határozó, jelző — közös neve: bővítmény. Úgy is szerkeszthetünk mondatokat, hogy Ikrét egyszerű mondatot egy (mondatba összeteszünk: 1. Hirtelen bebornlt az ég. 2. Lezúdult az eső. Tegyük ezöket össze: Hirtelen be borult az é g, lezúdul t az eső. Az ilyen mondatot nevezzük összetett írnom datnalk. Kettőnél több egyszerű mondatból is szerkeszthetünk egy hosszú mondatot: 1. Hirtelen belborult az ég. 2. Lezúdult az eső. 3. Az emberek száraz helyre húzódtak. Hirtelen beborult az ég, lezúdult az eső. Az ilyen mondatot t ö b sz ö röse n összetett mondatnak mondjuk. És most azt mondhatná valaki, hogy én sokkal bőbeszédűbben dolgoztam fel az (idézett anyagot, mint a tankönyvírók. Ez tgaz, de az ismétlés során olyan fogai maikat, mint tőmondat, bővített mond a t, összetett m o n d a t, szerkezet, tartalom (ebben a viszonylatban ismét újra szemléltetni kell, (hogy egyszer aztán meg is értsék a tanútok. Viszont zavarólag hat a 1 á és m e 1- 1 é r e n d e 11 mondatokról beszélni, hiszen ezt a két foglalmat a 6. évf.-ban úgy sem tudjuk, de nem ils célunk megértetni. .Elég az összetett mondat fogalmát tudatosítani. Erről tehát nem is kell beszélni. ДА tankönyv beszél ezekről). Ezt a részt követhetné egy táblázatos kimutatás, de már példamondatok nélkül: A mondatok fajai A mondatokat t a rt almi és s z érkézé t i szempontból csoportosítjuk, osztályozzuk: Tartalmuk szerint a mondatok öt- ; féllék: Д. kijelentő s2. kérdő ,3. felkiáltó 4. óhajtó 5. felszólító mondatok. Szerkezetük szerint a mondatok ia) egyszerűek ö) összetettek Az egyszerű mondat lehet: it. tőmodnat ;2. bővített mondat , Az összetett mondat két vagy több egyszerű mondatból van összetéve. Vannak olyan mondatok is, amelyeket h i á n y o s O' k n a k nevezünk. Szerény véleményem szerint minden tekintetben céljukat tévesztik az ilyen mondatok, így teljesen fölöslegesek, sőt zavarólag hatnák: „A nyelv tehát társadalmi jélenség“, (13. old.) „Ne feledjétek, hogy az anyanyelv tökéletes ismerete, kifejezőeszközeinek helyes használata egyrészt alapja, másrészt pedig fokmérője a szellemi, értéknek, a műveltségnek“. (13. old.) íme, hogy ronthatjuk el a jót „bőbeszédűséggel“. A szó tagok „Tanultuk, hogy a szavak szótagokra bonthatók. Minden szó annyi szótagból áll, ahány magánhangzó van benne. Mondhatnánk ezt így is: A szavak lassú kiejtésekor, például az énekléskor világosan elkülönülnek a szó kisebb egységei, a szótagok. Minden szótagban van egy magánhangzó: ír, föld, csak (16. old.). A kiemelt rész a megértést nem szolgálja, így fölösleges. A szemléltető táblázatok hiánytalanul szemléltessék a fontos tudnivalókat. Pl. a beszélőszervek táblázata a 18. oldalon miért nem tünteti fel, hogy melyeik a hangképző és a hangmódosító szervek, ha már arról előzőleg beszéltünk. Pongyolaság zárójelben csak úgy odavetni: (Az —ly— ma már csak a —j — hang jelölése). Nem lenne természetesebb és célszerűbb így: A —j— hang jelölésére két betűt: j, ly használunk. (Zárójel és „csak“ nélkül). Ugyancsak pongyolán van a 21. oldalon a m a g a s és mély magánhangzókról szóló rész megszövegezve. Mert hát mond-e ez a rész a tanulók részére valamit: „Magánhangzóinkat más szempontból is osztályozzuk. Különbséget tapasztalunk az örül és az agár szavak kiejtésénél. Az örül szóban szereplő —ö— és —ü— hangok magasak, míg az agár szóban levő —a— és —á— hangdk mélyek.“ Aztán már csak a hangok felsorolása következik. (Miiért magasak? Miért mélyek? '/SSSSS/SSSSSfSSSrSfSSSSS/SSSSS//SSS/SSS/SS/j'SSSSSSSSS//SSSS/S//SSSS/i/SS/SSSSSS/SS//SSSSSSSSSSSSSSS/S///SSSSSSSS/SS//S. 49
