Szocialista Nevelés, 1965. szeptember-1966. augusztus (11. évfolyam, 1-12. szám)
1966-05-01 / 9. szám - Mózsi Ferenc: Néhány gondolat az általános műveltséget nyújtó iskolák irodalmi nevelésének koncertrációjáról
Néhány gondolat az általános műveltséget nyújtó iskolák irodalmi nevelésének koncentrációjáról Egyre többször hallani tanfelügyelőktől, az érettségi biztosoktól a panaszt: a tanulók nem ismerik biztosan, könyv nélkül pedig nem tudják (illetve csak nagyon keveset) a magyar nemzeti művelődés legszebb '(és legfontosabb) gyöngyszemeit. Mi ennek az oka? A tantervkészítő bizottság tagjai szerint többek között az is az oka ennek, hogy a koncentrikusan elrendezett tananyag kontinuitását, azaz horizontális koncentrációját a pedagógusok nem biztosítják be kellőképpen. Ezekben a hónapokban dolgoznak négy járás [Komárom, Ga- lánta, Érsekújvár, Dunaszerdahely] legjobb magyar szakos tanítói a könyv- nélküliek taxatív felsorolásán, melyet a központi hivatalok a jövő évben az alap- és a középiskolák minden évfolyama számára, — mint módszertani levelet — meg fognak küldeni. A Szocialista Nevelés ennek az időszerű kérdésnek1 elméleti megvilágítása érdekében közli az alábbi írást. A pedagógia tudománya az egyes tantárgyak és az iskola nyújtotta egész ismeretanyag kapcsolatának kérdésével, a koncentrációval, mint pedagógiai elvvel foglalkozik.1 2 A koncentráción 1. a nevelés céljával összefüggő s ezért teleologikus- nak mondható koncentrációt, 2. a tantervi anyagi kiválasztásával és elrendezésével kapcsolatos, tehát tantervi koncentrációt és 3. az oktatás-nevelés folyamán megvalósítandó, tehát szűkebb értelemben vett didaktikai-koncentrációt értjük. A fenti hármas problémakörrel a koncentráció minden egyéb vonatkozása kapcsolatba hozható. A koncentráció mindhárom vonatkozása természetesen szorosan összefügg egymással: a teleologikus koncentráció eredményes érvényesítése szükségszerűen megkívánja a célkitűzésnek megfelelő tantervi és didaktikai koncentrációt. A koncentráció fent jelzett hármas problémakörével ez alkalomból nem foglalkozunk, hanem csupán a didaktikai koncentráció egynéhány kérdésére utalunk, illetve vázlatosan érintjük az irodalmi nevelés adta koncentráció hozzávetőleges lehetőségeit jelenlegi iskolarendszerünk keretein belül (tehát az 1964—65. iskolai évben érvényes óra- és tantervek alapján tárgyaljuk e kérdéseket]. AZ IRODALMI NEVELÉS TANANYAGÁNAK ELRENDEZÉSE ÉS A KONCENTRÄCIÜ A tananyag elrendezésének és ebből eredően tehát a koncentrációnak is, kettős vonatkozása van: 1 „A koncentráció pedagógiai értelemben a tanítás anyagának olyan kiválasztása s a kiválasztott anyagnak olyan összekapcsolása, hogy egymást kiegészítsék és a tanítás (nevelés) végső céljának elérését előmozdítsák.“ (Magyar Pedagógiai Lexikon, II. k. 90. 1.) 2 Szoboszlay Miklós: A koncentráció mint pedagógiai elv. Pedagógiai Tudományos Intézet. Módszertani osztály közleményei. Az 1957-es év munkálataiból, — valamint a szerzőnek a Pedagógiai Szemle, 1958. 7—8. sz. megjelent hasonló című tanulmánya. Ph. Aronstein: Methodik des neusprachlichen Unterrichts; Szkatkin: Vaprosi tyeorii posztrojenyija Programm v szovjetszkoj skole, Izvesztyija Akagyemii Pedagogicseszkih Nauk RSzFSzR, 1949. 20. sz. MÖZSI FERENC 287
