Szocialista Nevelés, 1965. szeptember-1966. augusztus (11. évfolyam, 1-12. szám)
1965-09-01 / 1. szám - Lengyel Dénes: A verselemzés módszereiről
rakt fogalommá sűrítése jelentős logikai tevékenység, s erre fokozatosan kell nevelnünk a tanulókat. Amikor a tanítványok megfelelő gyakorlatra tettek szert az elemzésben, nagyobb feladatok elé állítjuk őket. Azt kívánjuk, hogy egy-egy tanuló elemezzen minden szerkezeti egységet. Az osztály feladata ilyenkor a felelet kiegészítése lehet. Az elemzés felső foka a tanulók önálló elemzése. Ezt nemcsak az órán át folytatott közös elemzéssel készíthetjük elő, hanem a kötelező és ajánlott olvasmányok rendszeres jegyzeteltetésével is. Hiszen ilyenkor a tanuló otthon olvas, s a tanár megfigyelési szempontjainak megfelelően önállóan elemez. Elemzésének eredményeit az olvasási naplóban rögzíti, majd beszámolás alkalmával jegyzetei alapján vesz részt a kötelező vagy ajánlott olvasmány közös elemzésében. Fejlettebb osztályban szívesen vállalják a tanulók a költemények tartalmi és hangulati előkészítésének feladatát is. Ilyenkor megfelelő irodalmat kell adnunk. Különösen alkalmas erre a célra Illyés Gyula: Petőfije és József Jolán: A város peremén c. könyve. Elemzés közben vagy után írjuk fel a vázlatot. Ebben az elemzés menetét követjük. Az egyszerű cselekményvázlat ilyenféle lehet: Jancsi búcsúja Iluskától (János vitéz) 1. Jancsi felkeresi Iluskát. 2. Beszámol az eseményekről és elbúcsúzik tőle. 3. Céltalanul indul vándorútjára. A bonyolultabb vázlatban a képszerűség megőrzésével (idézetek) elvont pontokban kell rögzítenünk a költő mondanivalóját. De ez az elvontság a konkrét szövegből ered, s attól nem is szakad el. Figyeljük meg ebből a szempontból Petőfi: A XIX. század költői c. versének vázlatát: I. Petőfi elűzi a hamis prófétákat a szent hegyről. II. (A mondanivaló:) A költőnek az a feladata, hogy a népet a haladás útján vezesse. „Előre hát mind, aki költő, A néppel tűzön-vízen át!“ 1. A költő mint lángoszlop vezesse népét. A magyar és a zsidó nép büjdosása párhuzamos — hasonlat; a költő mint lángoszlop — metafora. 2. A hivatott költő elöl jár, az árulók elmaradnak. Felkiáltások, fokozás. 3. Hamis próféták hazugságai. Lírai kitörés: „Hazugság, szemtelen hazugság“. 4. A gazdasági, jogi és művelődési egyenlőség elérése a cél. Képek: a bőség kosara, a jognak asztala, a szellem napvilága. III. Ha a nép célhoz ért, önzetlen költőit örökre tisztelni fogja. Lírai ellágyulás: jelzők, költői összetételek: virágkötél, selyempárna. Kevésbé elvont az alábbi vázlat: Illyés Gyula: Nem menekülhetsz 1. A fűtők munkája, a kíváncsi nézők. (Hasonlat, kifejező szavak.) 2. Az utasok és a fűtők. (Megszemélyesítés, hasonlat, ellentét.) 6
