Szocialista Nevelés, 1965. szeptember-1966. augusztus (11. évfolyam, 1-12. szám)
1966-03-01 / 7. szám - Dr. Molnár József: Az algebra és az elemi függvények tanítása / Könyvekről - Edvard Kofler: Fejezetek a matematika történetéből / Könyvekről - A Tankönyvkiadó tájékoztatójából / Könyvekről
Dr. Molnár József: Az algebra és az elemi függvények tanítása ITankönyvkiadó, Bpest. 1965. 371 old. Ära 25 Ft. (18 Kčs] Túlzás nélkül állíthatom, hogy e kiadvány minden matematika szakos tanító kiváló segítője lehet. Ugyanis a szerző a „hogyan“ kérdései mellett a „miért“ kérdésre is kielégítő választ ad. Továbbá számos javaslatot nyújt a módszerek és ezen keresztül az eredmény javítására. A három fejezetre tagolt kiadvány első fejezete matematikatörténeti anyagot tárgyal szinte, az egész alap- és középiskola ban tárgyalt matematikai ismerethez, bemutatja 20 neves matematikus arcképét, és egyéb történelmi dokumentumokat. Továbbá ebben a részben feleletet kapunk olyan kérdésekre, mint a tervszerűség és tudatosság szerepe a matematikatanításában, az oktató-nevelő munka korszerűségét célzó fontosabb követelmények, az oktatás és nevelés egységének kidomborítása. A második rész a mi alapiskoláinknak szinte egész tananyagát érinti. A szerző bemutatja egyrészt a módszer és tartalom helyes összekapcsolását, másrészt az egyes témakörök közti kölcsönös összefüggést. Foglalkozik a racionális számkör kiépítésének és az algebrai ismeretek megalapozásának módszertani kérdéseivel. A harmadik fejezetben a szerző már középiskolás tananyaggal is foglalkozik, mint pl. különböző függvények, egyenletek, egyenlőtlenségek, hatvány, logaritmus stb. Tantervűnk szerint elemi ismereteket ezen témakörök anyagából a tanulók már az alapiskolában is szereznek. Pl. függvények, egyenletek stb. E kiadvány tehát megkönnyíti az alapiskolában tanító matematikus munkáját. Ezért minden matematika szakos tanítónk figyelmébe ajánljuk. Edward Koffer: Fejezetek a matematika történetéből (Gondolat Könyvkiadó, Bpest. 1965. 282. old. 23,— Ft.) E könyv népszerű módon ismerteti az elemi matematika alapfogalmainak, valamint ezen alapfogalmakkal összefüggő, elemi módon megoldható matematikai problémáknak a fejlődéstörténetét. Az első fejezetben a szerző a számok és számrendszerek fejlődéstörténetét dolgozza fel széles történeti alapon, a gazdasági és társadalmi változásokkal összefüggésben, amelyek megszabták a matematika fejlődésének ütemét és irányát. Hasonló módszerrel dolgozik a szerző a további fejezetekben is. így a 2. fejezetben a törtek eredetét, összefüggésüket a mérték- rendszerrel, jelölésmódjuk fejlődését, a 3. fejezetben a természetes számok tulajdonságai megismerésének a történetével találkozunk. A 4.-ben az algebra keletkezése és főbb felfedezéseinek a története található. Az 5. és 6. fejezetben az elemi geometria történetét vázolja a szerző, keletkezésétől egészen Hilbertig. Külön fejezet [7.) foglalkozik a mértani szerkesztések problematikájának, valamint a kör négyszögesítésének történetével [8.]. A 9. fejezet a lengyel matematika történetét tartalmazza napjainkig. S végül a befejezésben a szerző elemzi a nagy matematikus egyéniségének szerepét, a matematika elvontságának helyes értelmezését, fejlődésének összefüggését a természettudomány többi ágával, továbbá az idealizmus és a formalizmus szerepét a matematika fejlődésében. S a „Kiegészítés-ben“ számunkra érdekes rész található, amely a matematika Magyarországon való meghonosodásának és fejlődésének főbb irányait tárja elénk Vekerdi László feldolgozásában. A könyv minden matematikus-pedagógus jó segédforrása lehet. A Tankönyvkiadó tájékoztatójából 1. Kitekintés — ezzel jellemezhetnénk az alábbi műveket, melyek nélkül, úgy véljük mi, csehszlovákiai magyar pedagógusok sem lehetünk meg. aj A közoktatásügy Európa szocialista országaiban. Az európai szocialista országok =— Bulgária, Csehszlovákia Lengyelország, Magyar219
