Szocialista Nevelés, 1965. szeptember-1966. augusztus (11. évfolyam, 1-12. szám)

1966-03-01 / 7. szám - Kelecsányi László: A szlovák nyelv tanításának regresszív hatóerői magyar etnikai környezetben

szólító eseten kívül a tárgy a többi összes esetben előfordulhat. Ennek a nyelvi differenciálásnak különösen a kilencedik évfolyamban van nagy gya­korlati jelentősége az átható és át- nemható igék elemzésénél és a tárgy mint mondatrész ismertetésénél. 4. A magyar nyelv nem ismeri a többes számú főneveket, amelyek a szlovák nyelvben specifikus nyelvtani kategóriát alkotnak. Szemantikailag egyes számú értelmük van, más szófa­jokkal való egyeztetésnél viszont töb­bes számú nyelvtani tulajdonságaik vannak. 5. A magyar nyelvben ismeretlenek a szlovák nyelv csak# visszaható igéi (reflexiva-tantum — smeje sa, bojí sa, narodil saj. 6. A birtokviszony kifejezésére a szlovák nyelvben több nyelvtani esz­köz áll rendelkezésre, mint a magyar nyelvben. A főnév birtokos esete, a birtokos melléknév, a birtokos névmás és a birtokos segédige. Ezeknek a ma­gyar nyelvben rendszerint a birtokos személyragok felelnek meg. 7. A magyar nyelvben az: „egy“ számnévnek nincs többes száma, míg a szlovák nyelv többes számú főnevei az: „egy“ számnévnek többes számú alakját vonzzák. 8. Meglehetősen sajátságos a szlo­vák főnevek egyeztetése a számnevek­kel. A magyar nyelvben az összes tő­számnév és a határozatlan számnevek után a főnév mindig egyes szám alanyesetbe kerül. Pl. egy, kettő, száz, néhány, sok tanuló stb. 9. A magyar nyelv ismer tárgyas és tárgytalan igeragozást, míg a szlovák nyelvben ilyen típusú ragozási rend­szer nincs. 10. A faktitív és a potenciális ige alakjait a magyar nyelv egy igealak­kal fejezi ki, ezzel szemben itt a szlo­vák nyelv összetett igealakokat hasz­nál. Ezek a főbb nyelvtani eltérések okozzák a leglényegesebb nehézsége­ket a szlovák nyelvtani rendszer aktív elsajátításánál magyar etnikai-nyelvi környezetben. A szókincskészlet inten­zív használatára és rögzítésére ma­gyar etnikai-nyelvi környezetben sok regresszív hatóerő gyakorol ellensú­lyozó hatást. A szókincs gyakorlati használatának tanítási folyamatát rendkívül körültekintően, tervszerűen és rendszeresen kell alkalmaznunk. Magyar etnikai-nyelvi környezetben különös hangsúlyt kell helyeznünk a szóanyag megfelelő differenciálására. Tanítjuk és megköveteljük elsősorban a mindennapi társadalmi érintkezésben leggyakrabban előforduló szavakat és kifejezéseket. Ezek elsősorban olyan szavak és kifejezések, amelyek szer­ves tartozékai a szlovák alapszókincs­nek és amelyek szorosan összefüggnek a tanulók iskolai életével és közvetlen érdeklődési körével. A szlovák nyelv tanítójának részletesen kell ismernie a tantervet, a társadalmilag adott et­nikai-nyelvi környezetből eredő objek­tív lehetőségeket, ezen keresztül a ta­nulók közvetlen érdeklődési körét, és a szókincs fejlesztését úgy kell irá­nyítania, hogy a tanulók szóanyaga olyan szavakkal és kifejezésekkel gaz­dagodjék, amelyek feltétlenül szüksé­gesek további tanulmányaikban, sze­mélyes társadalmi érintkezésben és a mindennapi gyakorlati életben. A szó­kincs fejlesztése magyar etnikai-nyel­vi környezetben sokrétű, igényes fel­adat, nem lehet független a komplex tanítási folyamat többi összetevőjétől, ellenkezőleg ezekkel aktív összefüg­gésben kell állnia, amennyiben maga az aktív és passzív szóanyag nem le­het cél, csak hatásos eszköz a nyelvi gyakorlat kifejlesztésében. A szóanya­got nem függetleníthetjük a komplex nyelvi képzéstől vagy az adott kiindu­lási szöveg tartalmi összefüggéseitől. A tanulóknak tudatosítaniuk kell, hogy az egyes szlovák szavaknak megvan a saját önálló értelmük, kimondott és le­írt alakjuk, de mindenekelőtt gyakor­lati-nyelvi funkciójuk van. Minden tanult szót több szempontból kell értel­meznünk; ilyenek a kiejtés, helyesírá­si alak, valamint jelentéstanilag, to­vábbá a szó nyelvtani gyakorlati funk­ciója szerint. Gyakorlatilag ez a helyes kiejtést jelenti, a szó helyesírási alak­ját: hogyan egyeztetjük a kiejtést és a helyesírást végül a szó szövegkör­nyezetbeli funkcióját. A szóanyag aktív és passzív kifej­lesztésével kapcsolatban a tanterv 206

Next

/
Oldalképek
Tartalom