Szocialista Nevelés, 1964. szeptember-1965, augusztus (10. évfolyam, 1-12. szám)
1964-10-01 / 2. szám - Anna Koščová: Az orosz nyelvtanítás lexikai problémái pedagógiai gyakorlatunkban
Felsorolok néhány példát a „szlovakizmusok” (köréből: даёт helyett додава колхозники helyett ролници разводят helyett пестую заботится helyett стара яблоко helyett яблко сливы helyett сливки ово.щи овосее Az említett példákból kitűnilk, hogy a tanulók alapjában véve ismerik a használt szavak értelmét, de ezek jelentését szlovákul fejezik iki s nem oroszul. Tehát itt a tanuló nem eléggé fejlett megkülönböztető képességéről van szó. További komoly ok, amely elősegíti a szlovák (kifejezéseknek átterjedését az oroszba, az, hogy szlovák nyelvvel a tanulók az iskolán kívül is találkoznak, míg ilyen kapcsolatuk az orosz nyelvvel minimális vagy egyáltalán nem létezik. Ennek következtében a tanulók szókincse szilárdabb, nagyobb lehetőséget nyújt a reprodukció és aktivizáció számára. A lexikális hibák további csoportját a fonetikai eredetű hibákban kell keresnünk. A helytelen kiejtés okozza őket. A helyes kiejtést a tanulók egyrészt a tanító magyarázata, beszéde alapján sajátítják el, másrészt a tanító vagy a tanulók kiejtésének hallgatása, Ш. a magnetofon, gramofomlemezek stb. segítségével. Itt meg kell különböztetnünk olyan hibákat, amelyek az adott szó egyes hangzói vagy hangzócsoportok helytelen kiejtése révén keletkeznek, esetleg oly módon, hogy a szó hangösszetétele nehezebb volt. A tanuló ilyen esetben nem gyakorolta be a fonetikai szempontból igényes hangzók kiejtését. A válaszokban, beszélgetésekben elnyelte őket, és ennek következtében az ilyen szavak írásakor az említett hangzókat egyáltalán nem írta le, minthogy íráskor nem érezte szükségüket. Megemlítünk néhány fonetikai eredetű lexikai hibát: детский helyett децкий vagy детцкий оплакал helyett оплокал советский helyett совиетский vagy совитский перевод helyett провод молодёжи helyett молодыйе vagy маладеж, молодюж A torzított szavakat hanyagul megtanult szavaknak is nevezhetjük. Egyrészt a pontatlan kiejtés révén keletkeznek, a tanulók csak egymáshoz hasonló szavakat ejtenek ki torzított formában, másrészt a nem elegendő gyakorlás ill. aktív szóhasználat okozza. Ez a jelenség különösein a sokszótagú — bonyolultabb és fonetikai szempontból igényesebb szavaknál fordul elő. Továbbá hiba az is, hogy a szókincs ismertetésekor nem különböztetik meg a szavak rétegződését: először kell megtanulni a tőszavakat és egyszerű szavakat, csak aztán a származék- és összetett szavakat, azaz a hosszú szavakat, amelyek fonetikai szempontból igényesebbek. Ügy tűnik, hogy az ilyen szavak némelyike még távol esik a tanulók érdeklődési körétől és szellemi fejlettségétől. A szavak jelentésfelcserélése csoportjában olyan szavakról van szó, amelyek helyesek, azonban a szövegösszefüggésben helytelen értelemben használják őket. Ez azt jelenti, hogy a tanuló számára nem világos a szó jelentése. Pl. много великий садовник всего его helyett helyett количество высокий садоводство его во 45
