Szocialista Nevelés, 1964. szeptember-1965, augusztus (10. évfolyam, 1-12. szám)
1965-02-01 / 6. szám - Bertók Imre: A közvetett tárgy (nepriamy predmet) tanítása
egy „t“, de figyelmeztetnünk kell a tanulókat a jelöletlen tárgyra, a magyar nyelv különlegességére, amikor az általánosságtól eltérően a tárgyat kifejezhetjük birtokos személyragos névszóval: írom a levelem Balogh Máriának... (népdal), személyragos személyes, visszaható, és birtokos névmással: Megérintett engem; a mind névmással: Mind leszedték, ami csak termett. Főnévi igeneves szerkezettel: Csak vizsgázni szoktak Az ősi ragtalan formával, amelyet megtalálhatunk a népköltészetben, de előfordul a klasszikusoknál és a kortársíróknál is, pl. Csudatorony látni, búzavirág szedni, széna kaszálni, királylány rabolni (népballadák), Víz ’dicsérni, bor ’fecsérni (Vörösmarty), ...elmegyek szerencse próbálni (Kolozsvári Grandpierre Emil) ... adósság csinálni (Urbán Ernő). A szlovák nyelv eltérően a magyartól, kétféle tárgyat ismer: a közvetlen és a közvetett tárgyat. A magyar nyelvben viszont a tárgy lehet határozott és határozatlan. A szlovák nyelvben a tranzitív (átható) igék után használjuk a közvetlen tárgyat. Az intranzitív igék után pedig a közvetett tárgyat. Az intranzitív igék után a tárgy állhat az 1. és az 5. esetet kivéve minden más elöljárós és elöljáró nélküli esetben. Vigyáznunk kell az intranzitív igék fogalmának megmagyarázásánál, amennyiben a magyar nyelvtan át nem ható igéken a tárgyatlan igéket érti, és ide sorolja az összes visszaható és szenvedő Igét. A közvetett tárgy tanítása sok gondot okoz a mondatelemzésnél. A magyar nyelv a szlovák nyelvi közvetett tárgyat sokféle határozószóval és egyéb mondatrésszel fejezi ki. A szlovák nyelvtan szerint a tárgy determináns szintagmát alkot, míg a magyar nyelvben szószerkezettanilag a tárgy objektális szintagmaként kezelendő. Módszertani és megértési szempontból a közvetlen tárgy megvilágítását nagymértékben megkönnyíti a régebbi magyar nyelvtanban partitivuszi tárgyként használt alak, amely nagy vonalakban körülhatárolja a szlovák nyelvi közvetett tárgy fogalmát. Pl. Hozott a virágból. Evett a levesből. Részt vett a gyűlésen. Ezek a múltban partitivuszi tárgyat fejeztek ki a magyar nyelvben, ma viszont az eredet- és állandó határozó kategóriájába tartoznak. A nyelvi szemléltetéssel felvázoljuk a tanulóknak az egyes prepozíciós és prepozíció nélküli esetekben kifejezett közvetett tárgyat, és elemzéssel rávezetjük őket, hogy a szlovák nyelvi közvetett tárgy milyen mondatrésznek felel meg a magyar nyelvben. A fogalom tisztánlátása, funkciója kívánja meg ezt, nem lehet tehát szó tűlgrammatizálásról, annál kevésbé, mivel a 3. évfolyamban az anyanyelv nyelvtanából érettségi tételeket kell összeállítani, s az ilyenfajta összehasonlítás tudatosítja a tanulókban mindkét nyelv sajátos jelenségeit. Az elöljáró nélküli és elöljárós 2. esettel kifejezett közvetett tárgy a magyar nyelvben a következő mondatrészeket fejezi ki: 170
