Szocialista Nevelés, 1963. szeptember-1964. augusztus (9. évfolyam, 1-12. szám)
1963-09-01 / 1. szám - Jozef Kahan: Új feladataink az új iskolai évben
lyamainak néhány kérdésével foglalkozó beszámolónak. Az 1—5. évfolyamok munkájával nem lehetünk teljesen elégedettek. Ezen iskolák sok igazgatója nem teszi lehetővé a tanítók részére, hogy tapasztalatot szerezzenek a tanulók számára legnehezebb évfolyamokban, úgymint az 1., 2. és 3-ban. A tanítókat minden évben más-más évfolyamba osztják be. Ez ugyanúgy helytelen, mint ha a tanító a 6—12. évfolyamban minden évben más-más tantárgyat tanítana. A tanítók egy részének nem megfelelő a tanulókkal való kapcsolata. Nem értik meg, hogy még gyermekekkel van dolguk, különösen az 1—2. évfolyamban nem teszik számukra lehetővé, hogy zökkenőmentesen lépjenek át a családi környezet gondtalanságából, játékvilágából, ahol még nincsenek kötelességeik, az iskola munkakörnyezetébe. Egyes tanítók naponként feleltetnek, osztályoznak, „keserítik“ a tanulók életét. Világos, hogy az alapiskolának különösen ezen a fokán nem elegendő, ha a tanító csak szakszempontból sajátítja el az anyagot. Ismernie kell ezenkívül a tanulók korbeli pszichikai sajátosságait is. Ebben az esetben nem történhet meg, hogy ugyanannak az iskolának az első évfolyamában a tanulók naponként versenyeznek az írás és számolás gyorsaságában, és hogy ezeknek a versenyeknek az eredményét a tanítók naponként osztályozzák. Ez az eljárás a megfontolt, de lassúbb mozgású és gyengébb tanulókat naponként „izgalomba hozza“. Ezen a fokon ne kívánjuk, hogy a tanulók emlékezetből megtanuljanak fogalmakat, meghatározásokat, ezeket kössük egybe mindig valami tevékenységgel, kapcsoljuk szemléltetéssel. Ne legyünk türelmetlenek, adjunk időt a tanulóknak a gondolkodásra, ne szenvedjen a tanuló a tanító sietsége és türelmetlensége miatt. Ügyeljünk arra, hogy csak olyan feladatokat adjunk, amelyeket kellőképp előkészítettünk. Különben a házi feladatokat általában a tanuló szülei oldják meg. Befejezésül Rasa elvtárs, az MŠK dolgozója szólalt fel. Leszögezte, milyen feladatok várják a tanfelügyelőket és iskolaigazgatókat a fent említett fő feladat teljesítése során. A tanfelügyelők ez irányú teendőit a következőkben vázolta: 1. a tanító-káderek megfelelő elhelyezése minősítésük és szaktudásuk alapján, 2. a tantervek és óratervek betartása a kilencéves alapiskola új koncepciója szellemében, 3. megfelelő feltételek biztosítása a tanítók pedagógiai alkotómunkája számára, a jó tapasztalatok általánosítása. El kell kerülni mindenfajta kényszert az új munkaformák és -módszerek bevezetésében, 4. megfelelő káder- és anyagi feltételek biztosítása az iskolai munka számára, biztosítani kell az iskolai munka zavartalanságát, stabilizálni kell a kádereket. Megkíséreltük, hogy egy rövid cikk keretében összefoglaljuk a szemináriumon elhangzottakat. Ha az említetteken alaposan elgondolkodunk, és konkrét következtetéseket vonunk le, bizonyára nagy lépéssel visszük előre szocialista iskolánk ügyét. 8
