Szocialista Nevelés, 1963. szeptember-1964. augusztus (9. évfolyam, 1-12. szám)

1963-10-01 / 2. szám - Cseri Jenő: Problémák a szlovák nyelv tanítása terén

— jobbak lesznek, mimt az eddig használt tankönyvek, de szerény véleményem szerint még mindig nem felelnek meg teljes mértékben a tudományos követelményeknek. Ezzel kapcsolatban szeretnék — a teljesség igénye nélkül — csupán néhány problémát fölvetni. A közeljövőben igen fontos lenne, ha a Pedagógiai Kutatóintézetnek módjában lenne kidolgozni az alapszókincset és a legfrekventáltabb nyelvi jelenségeket.

Szókincsünk több százezer szóból áll. Melyek azonban azok a szavak, amelyeket használnunk kell a nyelv gyakorlati elsajátítása szempontjából? A szavak nem egyenlő értékűek ebből a szempontból! Ezért szükséges lenne, hogy a PKI megállapítsa a mindennapi életben használt alapszókincset, az évfolyamonkénti „minimum — szótárt“, amelynek nagy hasznát vennék a pedagógusok. Ez a kérdés részben megoldott az orosz nyelv tanításában, ahol a Fr. Malíf vezetése alatt dolgozó munkaközösség 600 diáklevél szókincsét excer- pálta, dolgozta fel, és megállapította a bennük előforduló szavak gyakorisági adatait. Ugyanezt a munkát végezték el azok a szovjet tudósok, akik az ifjúsági újságok szókincsét excerpálták. Ilyen vizsgálatok alapján tudták megállapítani a szavak gyakoriságát, és a legfrekventáltabb szavakat az iskolai oktatás szókincsébe, az úgynevezett évfolyamonkénti minimumszótárba vették fel.

Tanterveink szerint tanulóink a 9. évfolyam elvégzése után kb. 2400 szóval rendelkeznek. Természetesen ezeket a szavakat és szókapcsolatokat a gyakorlati nyelvtanítás keretén belül kell aktívakká tenni. Tehát 2400-as szókincset véve alapul tanulóink 7 évfolyamban foglalkoznak a gyakorlati nyelvtanulással — nem számítom ide a 2. évfolyamból a második félévet — tehát osztályonként 290—320 szót kell aktivizálnunk a tanulóknál, hogy e szavak használata biztos beszédkészséggé fejlődjön. Fontos feladatunk lenne ezt a szükséges alapszókincset megállapítani a már fent említettek alapján. Ebben a munkában segítségünkre lehetnek a szocialista országok, sőt a nyugati országok tapasztalatai is. Magyarországon is foglalkoznak az orosz nyelv szótárának ilyen irányú öszeállításával. Az alapszókincs megállapítása után korhoz mérten kellene az egyes osztályok számára megállapítani a legszükségesebb szavak jegyzékét, és erre építeni illetve átdolgozni — az új szlovák gyakorlókönyveket. Így aztán kiküszöbölhetnénk szlovák nyelvi gyakorlókönyveink eredménytelenséget szülő maximalizmusát, közelebb hozhatnánk a gyermek értelmi fejlettségéhez mérten az egyes témaköröket, melyeket a tanterv előír, előtérbe kerülnének a gyermek korához mért kifejezések, egyszóval: tiiánytalanabbul tehetnénk eleget annak a társadalmi igényiek, hogy tanulóinkat alapos szlovák nyelvtudásai lássuk el.

Összefoglalva az elmondottakat: szükséges, hogy a szlovák nyelvoktatást tudományosan megalapozott kiválogatott szókincsre építsük, s ennek alapján írják a szerzők a tankönyveket. A minimum-szótárak megalkotása áldozatos munkát igényel, de emélkül a magyar nemzetiségű tanulók gyakorlati szlovák nyelvtudását lényegesen nehezebben alapozhatjuk csak meg.

52