Szocialista Nevelés, 1963. szeptember-1964. augusztus (9. évfolyam, 1-12. szám)
1963-10-01 / 2. szám - Cseri Jenő: Problémák a szlovák nyelv tanítása terén
körű barátkozások támadnak a külvilággal, a TV-trükkökkel, játékos képekkel oktató módszereit vagy a külföldi filmeknek azt az érdemét, hogy olyan népekkel is megismerteti az ifjúságot, amelyekről az irodalom egyelőre még elég kevés híradással szolgál, s megismerésük a népek közeledését segíti elő. Az érvek unalomig idézhető sorába Romain Rolland szellemes szavai is beleszólnak. Véleménye, hogy „a művészeteket elválasztó sorompók éppenséggel nincsenek olyan szigorúan lezárva, mint azt az elméleti tudósok állítják — félig egyezik is a miénkkel, csakhogy ennek a szabadabbá tett szellemi útnak az építését nálunk épp az oktatás elméletének tudósai tervezik mostanában. Azzal, hogy az általános műveltség követelményét bővítik és rendszerzik és azzal, hogy nemcsak az irodalmat, hanem a művészetek ösz- szességét akarják majd az ifjúság világképének szerves részévé tenni. Az iskolákban most az az új feladat, hogy a tanárok is mind feljebb húzzák a tantárgyak sorompóit. Az irodalomtanárok, akik az esztétikai nevelés megreformálásában úttörő szerepet töltenek majd be, munkájuk „korszerűsítésében“ nem az irodalom háttérbe szorításának veszélyét érzik, hanem ígéretes lehetőséget, hogy a szépnek ezentúl még több élményét, és a valóságnak a művészet minden formáján át- sugárzó teljességét adják át tanítványaiknak. CSERI JENŐ tanító, Ipolyság Problémák a szlovák nyelv tanítása terén Nemzetiségi iskolaügyünk munkában eltelt 13 évre tekinthet vissza. Szinte a semmiből építettük ki magyar tannyelvű iskolahálózatunkat, mely ma már egy színvonalra került a testvéri szlovák iskolákkal. Ez nem volt egyszerű dolog, sok erőfeszítést és kitartó munkát követelt minden egyes tanítótól, iskolaügyi dolgozótól. Leszögezhetjük, hogy a magyar tannyelvű iskolák felsorakoztak a többi iskolákhoz, mert egyenértékű dolgozókat nevelünk, akik megállják a helyüket minden téren új társadalmunk építésében. Természetesen nem végzünk hibátlan és hiánytalan munkát. A hibákat, hiányosságokat kötelességünk eltávolítani, építő kritikával kiküszöbölni, hogy még jobban elmélyíthessük oktató és nevelői tevékenységünket. A magyar tannyelvű iskolákon ilyen téves nézet folytán csaknem 10 évig a szlovák nyelvet — a Ko- menský által megállapított elvek ellenére — mint filológiailag nem idegen nyelvet tanították. Ma már ezt a súlyos hibát kiküszöböltük. A szlovák nyelv tanítása terén fennáll — éspedig jogosan — az a követelmény, hogy tanulóinkat megfelelő szlovák beszédkészséggel vértezzük fel, hogy nehézség nélkül, megfelelő szókincsbőséggel rendelkezve, a mindennapi életben, a szak-, közép- vagy akár a főiskolákon is megállhassák helyüket, hasznos polgárként kapcsolódhassanak be új társadalmunk építésébe. Ezt a fontos feladatot kell szolgálnia a szlovák nyelv új tantervének és az új — végleges — tankönyveknek. Az új tankönyvek — vitathatatlan 51
