Szocialista Nevelés, 1963. szeptember-1964. augusztus (9. évfolyam, 1-12. szám)
1964-05-01 / 9. szám - Mácsai Gyula: Mi a siker titka?
Nem ártana pl. vita tárgyává tenni, az egyes témák, tárgykörök feldolgozását, az egyes témákhoz kapcsolódó órák egész rendszerének koncepcióját. Véleményem szerint a tapasztalt pedagógusok ilyen irányú véleménycseréje az oktató-nevelő munka szakadatlan javításáért folytatott harc kiváló segítőjévé lehetne. Kérésemet megismételve maradok pedagógusi üdvözlettel: Dombi Margit iskola-igazgató, Hostice Mélyen tisztelt Kartársnő! Azért tettük közzé hozzánk intézett levelét, mert úgy véljük, hogy sorai a gyakorló pedagógusokhoz s nem utolsósorban igazgatóink és tanfelügyelőinkhez szólnak. A Szocialista Nevelés mindig igyekezett eleget tenni a kartársnő által is megfogalmazott feladatnak. Lapunk gyakran közölt tanítási órát elemző írásokat, sőt az elemzés szempontjait is több cikbben érintettük. Megismételni ezeket az írásokat*, illetve ezek aktualizált variánsait nem lenne célravezető. Éppen ezért úgy véljük, hogy a tanfelügyelők, az igazgatók és a gyakorló tanítók feladata lenne a már megjelent írások felhasználásával azok gyakorlati alkalmazásáról írni. A Szocialista Nevelés szerkesztőbizottsága ezért nagy érdeklődéssel várja a tanítási órák elemzését, értékelését és általában az iskolák formalizmus mentes, pedagógiai irányítását tartalmazó cikkeket. A SZOCIALISTA NEVELÉS szerkesztőbizottsága * Tennivalóinkról az új évben (1962—63. 1. szám 6. oldal) Beszámoló az igazgatók értekezletéről (1962—63. 2. szám, 37. old.) A trebišovi járásban láttuk, hallottuk (1962—63. 5. szám, 137. old.) Mózsi: A zenei nevelés érdekében (1962— 63. 4. szám, 117. old.) Kerékgyártó: Az igazgató óralátogatásai (1962—63. 8. szám, 250. old.) Mózsi: A szlovák nyelv keretében folyó oktató-nevelő munka irányítása és ellenőrzése (1962—63. 7. szám, 196. old.) MÄCSAI GYULA a CSISZ SZLKB-nak dolgozója, Bratislava I Mi a siker titka? A pionírvezetők közül sokan panaszkodnak, hogy a gyerekeket a rajgyűlésen már nem érdekli semmi. Már megtettek minden lehetőt annak érdekében, hogy a rajgyűléseket érdekessé, vonzóbbá tegyék, de sajnos, a fáradságos munkának nem látták eredményét. Sokszor hangoztatják, baj van a rajvezetők bebiztosításával, fiatalok, nincs tapasztalatuk, sem tekintélyük és sokan ebben látják a munka kudarcát. A pionírszervezet feladata a tanulók iskolán kívüli érdeklődésének szervezése, helyes irányítása. Ezzel a feladattal az iskolán a pionírszervezet vezetője van megbízva. A pionírvezetőnek tapasztalt pedagógusnak kell lennie, mivel a pionírszervezetben való munka hosszú nevelési folyamat. A pionírvezetőnek „mindenesnek“ kell lennie, tapasztalatból kell ismernie az egyes korosztályok érdeklődési körét és ezt helyes irányba terelni. Sok helyen, sajnos, ez nincs így. Előző cikkemben (Az iskola az élet alapja címűben) rámutattam néhány alapvető hibára, amelyek még sok iskolán előfordulnak. Most pedig szeretném egy Dél-csehországi járás — (Jindr. Hra- dec)-ban szerzett tapasztalataimat tolmácsolni, tovább adni. Új iskolát kaptak J. Hradecen szeptember elején. Nagyon érdékelt a jó pionír- szervezet hírében álló iskola szervezési titka. Fiatal, harminc év körüli igazgató „vérbeli“ pedagógus fogadott, akinek egyetlen célja: minél többet a gyerekeknek. Hogy félreértés ne essék, nem ő csinál mindent, csak megteremti a kedvező feltételeket. Hogyan? Engedjék meg, hogy tolmácsoljam szavait. „Észrevettük, hogy a gyermekeket a rajgyűlések nem érdeklik, gyűlésre mindig kevesebben jártak. Ugyanis megfeledkeztek arról, hogy a pionírszervezet a gyerekek szervezete, nem pedig a miénk, mi csak felelősek vagyunk a munkáért és helyes irányításáért. Törtük a fejünket, a pedagógiai gyűlések témája állandóan a pionírszervezet volt. Taktikához folyamodtunk, s ebbe bekap285
