Szocialista Nevelés, 1962. szeptember-1963. augusztus (8. évfolyam, 1-12. szám)

1962-09-01 / 1. szám - Használhatunk-e személyes névmást tárgyra vonatkoztatva? / Nyelvművelés

Hát közöttünk egyszer oly sikoltozás van, mint mikor két tábor van hadakozásban. (A mint jelzői hasonlító mellékmondatot kapcsol.} Olyan a szíve, mint a kő. (A mellékmondat állítmányi és hasonlító.] Mi jellemzi a fenti mondatokat? Elsősorban az, hogy összetettek, mégpedig alárendelő összetételek; másodsorban az, hogy a bennük levő határozói, jelzői, állítmányi mellékmondatok egyúttal hasonlítást is ki­fejeznek. A helyesírási szabály tehát érvényes rájuk: vesszőt teszünk bennük a tagmondatokat kapcsoló mint elé. Állhat a mint kötőszó a mennyire, hogyan kötőszók szerepében is. Jaj, ha tudnák, mint várom őket már! (A mellékmondat tárgyi.] Nem tudom, mint végzem el ügyeimet. (A mellékmondat ugyancsak tárgyi.] Az eddigiekből azt láthatjuk, hogy vesszőt teszünk a mint kötőszó elé akkor, ha alárendelő összetétel tagmondatait kapcsolja. Sokszor halljuk vagy mondjuk a következő kifejezéseket: Több mint bizonyos, hogy a jó tanító a hanyag gyermeket szorgalomra buzdítja. Több mint száz könyvet osztottak ki a kitüntetett tanulóknak. Több mint ezer ember vett részt a felvonuláson. A felsorolt példákban a mint kötőszó szerepe hasonlító. Csakhogy ezekben a kifejezésekben nem kapcsol tagmondatokat, ezért nem teszünk eléje vesszőt. (Az erre a jelenségre vonatkozó szabályt lásd a Helyesírási Tanácsadó Szótár 736. oldalán!] Állapítsuk meg most ezek után a mint kötőszó szerepét az alábbi mon­datokban! Szarvas Gábor mint a Magyar Nyelvőr szerkesztője a nyelvújítás túl­kapásai ellen küzdött. (Szarvas G., a Nyr. szerkesztője..., tehát értel­mező szerepű mondatrész.] Nagy Jánost mint a brigád kitűnő tagját pénzjutalomban részesítették. (A mint valamilyen szerepet jelző határozót kapcsol.] Öccsét mint viruló fiatalembert látta utoljára. (Mint viruló fiatalembert — állapothatározó.] Ezekben a mondatokban a tárgyalt kötőszó értelmező, állapothatározó szerepű mondatrészeket fejez ki. Mivel csak mondatrészeket kapcsol, nem pedig mondatokat, ezért nem teszünk eléje vesszőt. Használhatunk-e személyes névmást tárgyra vonatkoztatva? A személyes névmás az egyes vagy többes számú 1. 2. 3. személy nevét helyettesíti. Lehet ragtalan vagy rágós. Pl. En a tavaszt szeretem, te az őszt. Az ünnepségre minket is meghívtak. Vonatkozhat a személyes névmás megszemélyesített fogalmakra, dol­gokra is. Pl.: Öh kedves pamlagom, Vagy: Uccu, lábom, jól vigyázz, Be áldott puha vagy! Te meg, másik, ne hibázz! Ki téged föltalált, Az volt ám még az agy! 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom