Szocialista Nevelés, 1962. szeptember-1963. augusztus (8. évfolyam, 1-12. szám)
1962-09-01 / 1. szám - Szeberényi Zoltánné: Év eleji gondolatok az osztályfőnök szerepéről a közösségi nevelésben
Már ebben az évfolyamban gondolni kell arra is, hogy az egyes munkafeladatoknál a fontosabb szakkifejezéseket szlovákul is „hangoztassuk“ a tanulóknak (pl. predný steh, zadný steh, valec, kváder, ihla, stb.). Az élősarokban és az iskolakertben végzett munkák (8 óra). A hagyma ültetésénél és a borsó vetésénél használjunk ültetőzsinórt, hogy a sortávolság mindenütt egyenlő legyen: a hagymánál 15—18 cm és a borsónál 40—50 cm. A borsóhoz karókat is kell majd előkészíteni. Az iskolatelek részére nehéz beszerezni tavasszal az istállótrágyát, ezért már ősszel kell gondoskodni róla, hogy a betakarítás után visszamaradt növényszárak a komposzttelepre kerüljenek a kert sarkába, hogy abból tavaszra jó komposzt-trágya legyen. SZEBERÉNYI ZOLTÄNNÉ, PI Nitra I Év eleji gondolatok az osztályfőnök szerepéről a közösségi nevelésben A közösség léte és fontossága a szocialista társadalom lényegéből és jellegéből következik. Önző, csak a maguk hasznával, bújával- bajával, érzelmeivel törődő emberek nem építhetik fel a jövő iga- zabb, boldogabb társadalmi rendjét, s a másik oldalról nézve: a szocialista társadalom sem nevelhet individualista embereket. A közösségi nevelést a szocialista pedagógia mint nevelési elvet, célt, szervezési formát fogja fel. Elsődleges és alapvető értelme az, hogy a nevelés nem egyes növendékek magánnevelése, hanem a növendékcsoportok együttes, társas, közös nevelése, tehát a közösségi nevelés egyre bővülő tartalmú és nem magánérdekeket szolgáló, kiváltságosokat nevelő ráhatást jelent. A közösségi nevelés tudatunkban Makarenko nevével kapcsolódik össze, aki a közösségi nevelést az egyénnek 1. a közösségben, 2. a közösség által és 3. a közösség részére való nevelésében jelölte meg, vagyis a közösség színtér, eszköz és cél a nevelésben. Napjainkban a közösségi nevelés feladata: megtanítani a növendékeket kommunista módon dolgozni és élni, más szóval a közösségi feladatokat közösségileg megoldani. Vizsgáljuk meg, mit is jelent a tanulók számára közösségi életet élni, a közösség szerves része lenni, hogyan szerez közösségi tapasztalatokat a tanuló olyan iskolában, ahol több száz tanuló van? Nyilvánvaló, hogy egy tanulónak ennyi gyerekkel nem alakulhat ki közvetlen személyes kapcsolata, tehát a nagyközösség — ebben az esetben az iskola tanulóinak a közössége — szükségszerűen kisebb közösségekre tagolódik, ahol az egyén személyes és közösségi kapcsolatai révén lesz a közösség szerves része. A gyermek egyéni 11
