Szocialista Nevelés, 1961. január-augusztus (6. évfolyam, 1-8. szám)
1961-02-01 / 2. szám - A Komenský… / Folyóiratszemle
60 Folyóiratszemie fontos, hogy a gyermek előtt a lehető legnagyobb tekintélyt vívja ki. A 2. és 3. évfolyamban a mesék nevelőhatásáról szól Jozef Široký cikke. Ezekben az évfolyamokban a gyermek nevelésében gyakran felhasználhatjuk a mesét. Az új nevelési móaszereknek megfelelően sok példán szemlélteti a szerző a mese szerepét és hasznosságát a tanításban. Zdenek Žlab a Dolní Počernice-i pszichiátriai gyermekgyógyintézet dolgozója rendkívül éruekes Cikkben ismerteti: hogyan foglalkoznak a gyermekekkel, hogyan javítják a gyermek beteges olvasási és írási zavarait. Nagyon fontos lenne, hogy ezzel a cikkel minden nemzeti iskolai tanító megismerkedne, hogy a gyakorlatban ilyen esetben tudja, mitévő legyen. Akadnak tamtók, akik nem tudják, hogy vannak gvermekek, akiknek az ol- vashs-írás elsajátításában csak korlátozott képességeik vannak, s akiket normális móJszerekkel nem lehet megtanítani a művelődés ezen alapkövetelményeire. Érdekünk azonban, höny az ilyen hiányos képességű emberpalántákat se veszítsük el, hogy azok ne legyenek se a társadalomnak se saját maguknak a terhére. Tapasztalatok átadása, hogyan készítsék elő a tanítójelölteket a nevelőmunkára című cikkében Dr. Chrudiš Vorliček a szovjet pedagógiai irodalom és gyakorlat alapján ismerteti ezt a fontos problémát. Feltétlenül szükséges — amint írja — hogy megjavítsuk nevelőmunkánkat. Ez főleg a fiatal tanító-nemzedékre vonatkozik. A szerző leírja: a főiskolát végzett tanítójelöltnek a tanítási és iskolán kívüli munka milyen formáit kell okvetlenül megismernie, hogy felkészülten, zökkenő mentesen, önállóan végezze oktató-nevelő munkáját. A KÖZNEVELÉS 22. számában első cik- ■ként Ladányi Andor ír a pedagógusok képzésének megjavításáról Az iskolareform és a tanárképzés címmel. A tanárképzés reformjának alapvető feladatai: a szaktárgyi képzés korszerűsítése, a leendő tanárok személyiségének formálása és a gyakorlati képzés rendszerének továbbfejlesztése. A szaktanszékek és a gyakorlóiskolák között épüljön ki szoros kapcsolat, mivel feladatuk az élethez való közeleJés. A szaktanszékek nem tudósokat akarnak nevelni, hanem helyes tudományos szemlélettel felvértezett pedagógusokat, akik megállják helyüket az iskolában. A tanárjelölteket meg kell ismertetni az egyes szaktudományok rendszerével és módszereivel, a fő hangsúlyt azonban az ismeretek gyakorlati aikalma- zására keil helyezni. A szakuolgozatok témái is legyenek sokkal nagyobb számban gyakorlati jellegűek. A hallgatók az iskolai gyakorlatok folyamán ismerjék meg a falusi iskolák problémáit, továbbá foglalkozzanak a felnőttoktatás problémáival is, A Szegedi Tudományegyetem diákotthoni nevelőtanárképzéssel igyekszik az új kezdeményezésével az élen haladni. Otthon-e az iskola? vitaindító cikkhez szól hozzá dr. Zalai Ernő Jászberényből: Sok múlik a felügyeleten című írásával. Szerinte a tanítónak ismernie kell a gyermeki lelket, ezért tartózkodjék minél többet a gyerekek körében, még az óraközi szünetekben is. A tisztaság, néhány kép, jól elhelyezett virág varázsolja az iskolát otthonná. Nem drága díszek adják az iskolák otthon-jellegét, hanem a tisztaság, az ízlésesség és az, hogy mindehhez köze legyen a gyereknek. A cselekvés élményével neveljük! Ha minden gyermek megtalálta helyét a közösségben, s érzi munkájának jelentőségét a közösség életében, akkor magáénak érzi az iskolát, — foglalja össze mondanivalóját Szamolai Józsefnó Budapestről. Felkai Éva: Reggeltől estig a VII/A- val című cikkében riportszerűen számol be a tanulók egész napi elfoglaltságáról és túlterheléséről. Az önkiszolgálásról szól Berényi Zoltánné Mezőtúrról. Az önkiszolgálást, vagyis a tanulók közvetlen személyével kapcsolatos teendők elvégzését legelőször kollégiumban vezették be, majd később az iskolában is alkalmazták. Az osztályfőnökök segítségével olyan iskolát teremtettek, ahová öröm volt belépni. Közös megegyezéssel minden nap négy-négy tanuló tíz perccel jött hamarább az iskolába, ellenőrizte a tisztaságot, fényesített, letörölte a port, és ügyes irányítással egész rövid időn belül minden osztály maga gondoskodott saját termének dekorációjáról. A következő lépés az iskolai önkormányzat megszervezése volt, mely által az önkiszolgálás nem vált sablonos tennivalóvá, hanem új szín, új ötlet vegyült a munkába. Tessedik Sámuel emlékezik meg Barna Béla a nagy gondolkodó és szervező halálának 140-ik évfordulóia alkalmából. Tessedik gondolkodásának középpontjában a néD felemelése áll. Helyesen értelmezi a fejlettebb termelési ta-
